A norvég diszkont légitársaság a közelmúltban indította el az európai fapados társaságok között elsőként hosszú távú járatait: Boeing 787 Dreamlinereivel Thaiföldre, valamint New Yorkba és Miamiba repül Koppenhágából és Stockholmból.

Az unió 1990-ben liberalizálta a légi piacot, így lehetővé vált, hogy a légitársaságok olyan országokba is üzemeltessenek járatokat, ahol nincs bázisa a társaságnak. Hasonló hatással bírt az unió és az Egyesült Államok közötti "nyitott légtér" megállapodás, bár a lehetőséggel kevesen éltek: egyebek mellett az Air France próbálkozott London és Los Angeles közötti járat üzemeltetésével, de a modell nem volt sikeres. Jelenleg egy légitársaság, a British Airwayshez tartozó Open Skies üzemeltet hasonló modellben járatokat: naponta kétszer közlekednek Párizs és New York között 757-es Boeingjeikkel.

A Norwegian ezt a megállapodást próbálja meg kihasználni, így járataik töredéke érintené csak a bázisul szolgáló Oslót, elindítanák viszont Barcelona és New York közötti járatukat, és Ázsia felé is nyitnának: Bangkok mellett Kínába, Indiába és Vietnamba is repülni szeretnének. Ehhez viszont repülési jogokra és uniós üzemeltetési engedélyre van szükségük, mert Norvégia nem tagja az európai közösségnek, bár az Egyesült Államok a légi közlekedés szempontjából uniós tagként kezeli, az ázsiai országok nem. Az üzemelési engedélyeket februárban meg is kapta az ír szervektől a légitársaság, az egyik Boeing 787-esüket már ezzel az engedéllyel üzemeltetik.

A lépést az amerikai és norvég szakszervezetek, valamint hagyományos légitársaságok is támadták, mivel úgy látják: a Norwegian csak azért változtatja meg hosszú távú járatait üzemeltető részlegének telephelyét, hogy kikerülje az unióénál szigorúbb norvég szakszervezeti szabályokat, és egyúttal megsérti az unió és az USA közötti egyezmény egyes szabályait is.

A szakszervezetek azért tiltakoztak, mert a Norwegian azt szerette volna elérni, hogy olyan unión kívüli alkalmazottakat is felvehessenek, akiknek nincsenek meg a megfelelő tartózkodási engedélyeik, bár ez a kezdeményezésük nem járt sikerrel. Emiatt jelenleg a hosszú távú járatokat üzemeltető pilótákat és légiutas-kísérőket egy thaiföldi és egy szingapúri cég alkalmazza. Ugyanakkor a Norwegian amerikai pilótákat is szeretne alkalmazni a jövőben járathálózata bővítésével.

A Norwegian 2013 utolsó negyedévét 238 millió norvég koronás (10,4 milliárd forintos) veszteséggel zárta, teljes évi eredménye viszont 437 millió koronás (16,1 milliárd forintos) nyereséget mutat az adózás előtt. A Boeing 737-eseket és 787-eseket üzemeltető légitársaság Európa harmadik legnagyobb diszkont légicége, 84 gépből álló flottájukkal 121 városba repülnek.