Hozzátette: ezt ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogram teljes kihasználása révén keletkező kedvező pótlólagos költségvetési hatás, ami hosszabb távra kihatva a növekedés két, két és fél százalékot meghaladó, érdemi fennmaradását segítheti.

A KT elnöke szerint a tavalyinál kisebb tartalék elfogadását az is indokolhatja, hogy a törvényjavaslat a 2014-es bevételek tervezésénél nem vesz figyelembe olyan, hatásaiban nehezen számszerűsíthető intézkedéseket, mint amelyek 2013-ra a jelentős tartalékképzést indokolták.

Úgy fogalmazott, a tanácsnak a hitelességre és végrehajthatóságra nézve nincsenek alapvető ellenvetései. Jelentős eredménynek tartják - folytatta - , hogy a jövő évi költségvetési tervezés bázisa - mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál - messze jobb tavalyinál, akkor jóval több volt ugyanis a kockázati tényező a makrogazdasági mutatóknál, valamint a bevételeknél jelentkező bizonytalanságok miatt.

Kovács Árpád jelezte, a tanács megalapozottnak látja a kormány által várt két százalékos gazdasági növekedést, figyelembe véve a lakossági fogyasztást, az uniós forrásokra épülő állami beruházásokat.

A hiánycél bár teljesíthető, de továbbra is "plafon közeli"; az adósságmutató tervezett javulása is csekély - folytatta az elnök. Ezeket a tanács kockázatosnak tartja, mert a vártnál alacsonyabb gazdasági bővülés, alacsonyabb infláció vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél kis mértékben nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését, a hiánycél tartását - fejtette ki.

A KT túlzottan optimistának lát több bevételi előirányzatot, különösen az áfáét és a frekvenciaértékesítését. E kettő együttes hatása - a tervezéskori feltételek kedvezőtlenebb alakulása esetén - korrekciót igénylő hiánynövekedést is okozhat, ha a költségvetés megfelelő tartalékokkal nem rendelkezik - mutatott rá Kovács Árpád.

A KT elnöke közölte, a kiadási oldalon feszesnek tartották a felsőoktatási kiadások, az uniós forrásokhoz kapcsolódó önerő kiadások javasolt előirányzatát, valamint a közútkezelés finanszírozását.

Hozzátette: azt javasolták a kormánynak, hogy a kockázatok elemzését ismételten végezze el, és annak figyelembevételével határozza meg a tartalékok, különösen az ideinek a negyedére csökkenő országvédelmi alapnak a mértékét. A kormány azt közölte a tanáccsal, hogy megítélése szerint a tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére, jelentősebb bevételelmaradás, vagy kiadás-túlteljesülés esetén is tartható a 2014-es hiánycél - ismertette.

Kitért arra, hogy a napokban kapták meg a kormány tájékoztatóját arról, hogy 2013-ban előreláthatóan 1,1 százalékponttal csökken a stabilitási törvényben foglaltak szerint számított államadósságnak a GDP-arányos mértéke, ami az adott külső és belső feltételek között jelentős eredmény.

Kovács Árpád azt mondta, már most indokoltnak tartják jelezni, hogy a stabilitási törvényben foglalt, új államadósság-szabály ellentmondásos.

A probléma az, hogy a költségvetési egyenleg meghatározásának 2015-től érvényes, "nem túl egyszerűen követhető" módja szerint az államadósság-szabály betartása alacsony infláció és esetleg csak kisebb mértékű gazdasági növekedés mellett olyan költségvetési kiigazítást tenne szükségessé, amely rendkívül kedvezőtlenül hatna a sérülékeny gazdasági fejlődésre - közölte, hozzátéve: szükség van ennek a szabálynak a 2016-os költségvetés tervezéséig történő felülvizsgálatára és kiigazítására.