Nem minden borász-szervezet ért egyet az alkotmánybírósági beadvánnyal. A Pannon Bormíves Cég elnöke elmondta: az egy ember, egy szavazat elv alapján olyanok döntöttek a borászokról, akik gyakran nem is foglalkoztak bortermeléssel. Jásdi István hozzátette: a törvénytervezet másodszori beadása előtt több egyeztetés volt, amelyeken a többi érintett mellett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának képviselői is részt vettek.
Ezeken a konzultációkon konszenzus alakult ki, ezért meglepő, hogy a HNT olyan pontok miatt fordul az Alkotmánybírósághoz, amelyekben korábban egyetértés alakult ki - hangsúlyozta Jásdi. Ilyen például, hogy a szavazati arány a jövőben a tagok által birtokolt szőlőterület nagysága szerint alakul. Az egyeztetés során a HNT is differenciált szavazati arányokat szorgalmazott.
Jásdi István kiemelte: a HNT mostani lépését, amely az Alkotmánybírósági beadványt szorgalmazza, egyetlen borász-szervezet sem ért egyet. Hozzátette: ezzel a lépésével a HNT "a saját korábbi, jegyzőkönyvben is rögzített véleményével szemben fogalmazott meg kifogásokat, ami mindenképpen egy furcsa álláspont."
A HNT tiltakozása ellenére benne maradt a törvényben a terület alapú szavazati jog, vagyis eddig egy gazda, egy szavazat volt, a törvény hatályba lépése után hektáronként jár majd egy szavazat, vagyis egyszerre sérül az önkormányzatiság és a törvény előtti egyenlőség elve - fogalmazta meg kifogásait Horváth Csaba, a HNT főtitkára.
Horváth Csaba az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta: nem tisztázott a hegyközség és a hegybíró kapcsolata sem, de az már látszik, hogy a köztestület jogai csorbulni fognak. A HNT kifogásolta azt is, hogy a jogszabály kizárja a hegyközségek tagjai közül a felvásárlókat, továbbá nem értenek egyet a tisztújítással sem.
Bejelentést tett Robert Fico állapotáról a miniszterelnök-helyettes