Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Kétmilliárd euróval javult volna a magyar mérleg

Magyarország költségvetési pozícióját körülbelül 2 milliárd euróval javította volna az uniós csúcstalálkozón előterjesztett legutolsó javaslat. A BruxInfo forrásai szerint két lehetőség nyílik a magyar pénzügyi pozíció további javítására. Az egyik az elérhető támogatások felső határának további növelése; a másik pedig kompenzálásképpen újabb egyedi kifizetések megszerzése.

A BruxInfo becslései szerint Magyarország számára körülbelül 1,9-2 milliárd euró lett volna a hozadéka annak a korrigált javaslatnak, amit Herman Van Rompuy terjesztett elő csütörtök éjjel az Európai Tanács ülésén, és amiről végül nem tudtak megállapodni az állam- és kormányfők.

Orbán Viktor magyar szempontból úgy értékelte a csúcs alig 24 órás munkáját, hogy annak végeztével "a jelenlegi helyzet jobb Magyarországnak, mintha a Van Rompuy által beterjesztett javaslatot fogadtuk volna el". Ez utóbbi szerinte elfogadhatatlan lett volna, de mostanra részben javulást sikerült elérni, részben helyenként magyar szempontból kedvezőtlen kezdeményezéseket sikerült kivédeni, részben pedig a befejezés olyan körülmények között történt, hogy "jó reményekkel várjuk a folytatást".

Hozzátette, hogy a tárgyalások folytatása már új papírok alapján történik majd. "Van Rompuy papírját megvitattuk, és nem fogadtuk el, ezért azt mostantól kezdve már nem tekintjük tárgyalási alapnak".

Herman Van Rompuy még csütörtökök kora este találkozott Barroso bizottsági elnök társaságában Orbán Viktorral, ahol későbbi papírjának tanulsága szerint két ajánlatot tett tárgyalópartnerének, ami pénzügyi szempontból javított a magyar mérlegen. Először is azt javasolta, hogy a kohéziós támogatások főszabályként javasolt GDP-arányosan 2,35 százalékától 10 százalékkal felfelé eltérve Magyarországnak és a specifikus feltételnek megfelelő más államoknak (a baltiaknak) 2,59 százalék legyen a plafon - írja a BruxInfo..

Emlékezetes, hogy a Bizottság által javasolt 2,5 százalékos felső határral hazánk támogatási szintje 2014 és 2020 között közel 30 százalékkal, 18,3 milliárd euróra (a 2007 és 2013 közötti 25,7 milliárdról) csökkent volna. Számításaink szerint minden egyes 0,1 százalékos emelés (a jelen esetben nagyjából erről van szó) további 720 millió eurót javít a magyar mérlegen. Ennek megfelelően a van Rompuy-féle formula hozadéka 720 millió euró körül lehet.

Javaslatában az Európai Tanács elnöke még egy testre szabott "ajándékot" belengetett a magyar félnek, nevezetesen a meglévő kereten felül 1,2 milliárd eurót ígért be Közép-Magyarország régiónak, amely 108 százalékos fejlettségi szintjével a fejlett térségek kategóriájába kerül és csökkennek a támogatásai. Ez tehát forrásaink szerint új pénz.

Van Rompuy első körös ajánlata nem tartalmazott több kedvezményt a magyaroknak, akik így becsléseink szerint 1,9-2 milliárd euróval kerültek beljebb, vagyis ezen forgatókönyv alapján valahol 20 milliárd euró fölött tartanánk most.

Bár ez még mindig távol van a most elérhető 25,7 milliárd eurótól, azonban nem lenne helyénvaló ehhez viszonyítani, hiszen ekkora összeg már a szabályok változatlanul hagyása esetén sem járna, ráadásul a kohéziós politika összkiadásai is milliárdokkal csökkennek.

Ezzel együtt forrásaink szerint két lehetőség nyílik a pénzügyi pozíció további javítására. Az egyik az elérhető támogatások felső határának további növelése; a másik pedig kompenzálásképpen újabb egyedi kifizetések megszerzése.

A támogatási sapka a fő oka annak is, hogy kirívó módon a legfejletlenebb kategóriába tartozó hat magyar régió támogatási szintje annak ellenére csökken a jelenlegi időszakhoz képest, hogy e térségek és az ország egészének egy főre eső GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Más esetekre létezik egyfajta biztonsági háló, ami megakadályozza a pozíció romlását, ám ez az említett magyar régiókra jelenleg éppen nem vonatkozik.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×