A bizottság jövőre is szerény, 0,3 százalékos gazdasági növekedést jósol az unió egészének, míg a prognózis szerint az eurózóna gyakorlatilag stagnálni fog; a testület mindössze 0,1 százalékos növekedéssel számol. Az előrejelzés szerint a strukturális reformok és a gazdasági és monetáris unió előrehaladásának eredménye a 2014-ben beinduló növekedésben mutatkozik majd meg. A bizottság szerint az EU gazdasága 2014-ben 1,6, az eurózónáé pedig 1,4 százalékkal gyarapszik majd. A legnagyobb arányban éppen azoknak a balti államoknak a gazdasága bővül majd a vizsgált időszakban, akár 3-4 százalékot meghaladó mértékben is, amelyek a 2009-es pénzügyi válságban a legsúlyosabb recesszión estek át.

"Európa azon a nehéz folyamaton megy keresztül, amelynek során újra egyensúlyba hozza gazdaságát, ami még eltart egy darabig. Előrejelzéseink fokozatos javulást mutatnak a növekedési kilátásokat illetően már a jövő év kezdetétől. A jelentős szakpolitikai döntések megteremtették az alapot a bizalom erősítéséhez, a piaci nyomás csökkent, de semmi ok az elégedettségre. Európának folytatnia kell az egészséges fiskális politika ötvözését a strukturális reformokkal, hogy megteremtsék a fenntartható növekedés feltételeit, csökkentsék a munkanélküliséget a jelenlegi elfogadhatatlanul magas szintről" - jelentette ki Olli Rehn az őszi előrejelzés ismertetésekor.

A munkanélküliek aránya a bizottság számításai szerint idén az eurózónában 11,3 százalék lesz, jövőre 11,8 százalékra emelkedik, és 2014-ben is csak 11,7 százalékra mérséklődik. Az Európai Unió egészében pedig 10,5 százalék lesz az idén, 10,9 százalék jövőre és 10,7 százalék 2014-ben.

Az infláció viszont folyamatosan csökken a következő időszakban az őszi prognózis tanúsága szerint; idén még 2,7 százalék lesz, jövőre kereken 2, 2014-ben pedig 1,8 százalékra csökken uniós szinten, az euróövezetben pedig ennél is alacsonyabb lesz: 2012-ben 2,5 százalék, 2013-ban 1,8 százalék, egy évvel később pedig 1,6 százalékra csökken a pénzromlás.

Az államadósság az eurózónában és az unió egészében is emelkedni fog 2012-től 2014-ig. Uniós szinten idén 86,8 százalék lesz, ami 2014-re 88,6 százalékra emelkedik, míg az eurózónában ezt is jóval meghaladja: idén 92,9 százalék lesz, míg 2014-re már 94,3 százalékosra becsüli az Európai Bizottság.

A magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú Németország, Európa legnagyobb gazdasága az Európai Bizottság értékelése szerint lassú növekedésnek indul, idén és jövőre is 0,8-0,8 százalékkal bővül, 2014-ben viszont már 2 százalékos német GDP-pluszt jósol a brüsszeli testület. Előrejelzésükben kifejtik, a növekedést az erőteljes fogyasztás és a export hajtja, annak dacára, hogy Németország jelentős kereskedelmi partnerei is nehézségekkel néznek szembe, amelyek miatt csökkent a kereslet, valamint hogy az euróválság miatti bizonytalanság rányomja a bélyegét a befektetésekre. Ennek dacára a bizottság megállapítja, hogy a német gazdaság alapjai érintetlenek, a finanszírozási feltételek kedvezőek, a vállalatok pedig versenyképesek.

Az eurózóna legnagyobb bajban lévő országa, Görögország továbbra is mély recesszióban marad 2013-ban - állapítja meg a bizottság előrejelzése. A bizottság kifejti, hogy a görög gazdaság egészen 2013 második feléig zsugorodni fog, 2014-ben pedig szerény mértékben ugyan, de 0,6 százalékos bővüléssel növekedésnek indul. A bizottság fájdalmas kiigazításokat jósol a munkaerőpiacon, valamint a jövedelmek csökkenése miatt deflációra, az árak csökkenésére számít jövőre és 2014-ben is. Az államadósság továbbra is példátlanul magas az egész EU-hoz viszonyítva: a GDP arányában kifejezve a 2009-es mintegy 130 százalékos szintről idén már 176 százalékra emelkedett, jövőre pedig 190 százalék közelébe kerül. Athén államháztartási hiánya viszont a bizottság szerint a folyamatos kiigazításnak köszönhetően idén 6,8 százalék lesz, és 2014-re 4,6 százalékra mérséklődik. Ijesztően magas, 23-24 százalék közelében marad viszont a munkanélküliség.

A legtöbben viszont továbbra is Spanyolországban vannak állás nélkül, ahol idén a 25 százalékot is meghaladja a munkanélküliek aránya, jövőre pedig a bizottság várakozásai szerint a 26 százalékot is átlépi a mutató, és 2014-bem sem csökken jelentősen. A bizottság úgy értékeli: Madrid a recesszió közepette igyekszik egyensúlyba hozni az államháztartást. A spanyol GDP idén és jövőre is 1,4-1,4 százalékkal esik vissza, és csak 2014-ben vár a bizottság némi, 0,8 százalékos GDP-bővülést, mindeközben viszont Brüsszel nem számít arra, hogy a spanyol államháztartás hiánya jelentősen csökken: idén 8, jövőre 6, azt követően pedig 6,4 százalékos deficittel kalkulál az Európai Bizottság, amely szerint a fiskális konszolidáció érdekében tett intézkedéseket javarészt kioltja, hogy a tervezettnél jóval alacsonyabbak a bevételek, viszont magasabbak a finanszírozás költségei és a szociális transzferek.

Olli Rehn az előjelzés ismertetésekor külön kitért Máltára, ahol tavaly sikerült 3 százalék alá szorítani az államháztartás hiányát, és a bizottság előrejelzése szerint idén, jövőre és 2014-ben sem lépi át a deficit a határértéket, ezért Rehn a bizottság elé fogja terjeszteni, hogy javasolják a tanácsnak a túlzott deficit miatti eljárás megszüntetését.