A belföldi értékesítés 7,6 százalékkal visszaesett, az export növekedése pedig 0,5 százalékra lassult.

A kismértékű visszaesésben - a bázishatáson túl - elsősorban a kisebb fűtésigény, valamint a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése is szerepet játszott. Ezt csak némileg ellensúlyozta a járműgyártás termelésének bővülése.

A munkanaphatástól megtisztított index 0,6 százalékos növekedést mutat tavaly márciushoz képest, és ugyancsak 0,6 százalékos volt az ipari termelés növekedése az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan is kiigazított adatok szerint.

A termelés az első negyedévben gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén maradt, 0,1 százalékkal csökkent.