A teljesítménymutató (beszerzési menedzser index) februárról 48,4 pont a januári 52,9 pont után.

Ez a mutató 50 pont fölött javulást, 50 ponton stagnálást, 50 pont alatt romlást jelez, mindig az előző hónaphoz viszonyítva.

A februári visszaesés egyedi annyiban, hogy az idén a tavalyihoz képest máskor zajlott holdújévi ünnepek keresletcsökkenésének utóhatásait jelzi, azonban a korábbi adatok is csaknem folyamatos lassulásra, illetve bizonytalanságra vallanak már tavaly tavasz óta. Tavaly áprilisban a mutató tizenegy havi csúcsra, 62,5 pontra hágott, de onnan majdnem minden hónapban már csak lefelé haladt a januári, majd a februári értékig.

Még több aggodalmat kelthet, hogy Kínában a szolgáltatók februárban már második hónapja kaptak kevesebb megrendelést, mint az előző hónapban.

A kínai feldolgozóipar hivatalos teljesítménymutatója jobban alakult: februárra 51,0 pontra emelkedett a januári 50,5 pontról, a CFLP múlt heti közlése szerint. A CFLP a kínai statisztikai hivatal megbízásából és számára készíti e mutatót.

A feldolgozóipari felmérés a teljesítmény szerény további növekedését jelezte, miután novemberben első ízben csökkent a feldolgozóipar teljesítménye egyik hónapról a másikra, 32 havi javulás után. A novemberi eredmény 49,0 pont, majd decemberben 50,3 pont volt.

Ennél rosszabb képet mutat az HSBC bankcsoport és a Market Economics piackutató szintén múlt héten megjelent adatsora: e szerint a kínai feldolgozóipar teljesítménymutatója februárban csak 49,6 pontra emelkedett a januári 48,8 pontról. E nem hivatalos felmérés szerint az összteljesítmény negyedik hónapja megszakítás nélkül csökken Kínában az előző hónaphoz viszonyítva, habár a visszaesés februárban volt a legkisebb. A februári mutatószámot is főleg az új exportmegrendelések húzták le: nyolchavi mélypontra estek. Ebben az elemzők az európai keresletcsökkenés közvetlen hatását látják.

Ebben a felmérésben - a hivatalos mutatótól eltérően - a magántulajdonban lévő kisvállalatok is szerepelnek. A külföldi kereslet csökkenését a hivatalos külkereskedelmi adatok is jelezték: januárban Kína exportja 0,5 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt, és a behozatala is csökkent, 15,3 százalékkal. Noha az adatokat torzították a holdújévvel járó munkaszüneti napok, a visszaesés nagysága így is meglepte az elemzőket. A kínai kivitel növekedése tavaly augusztus óta minden hónapban lassult éves egybevetésben, de novemberig legalább a szintén lassuló behozatal növekedése minden hónapban gyorsabb volt, mint az exporté.

A külvilág azt várja Kínától, hogy a hazai fogyasztás föllendítésével segítse a világgazdaságot, és ennek Kína az utóbbi három évben rendszeresen eleget tett: behozatala nagyobb ütemben nőtt, mint az exportja. Ez az irányzat csak tavaly év vége óta látszik megtörni. Külföldi elemzők a kínai központi bank további pénzügypolitikai enyhítéseitől remélnek javulást.

A kínai központi bank november végén kezdett enyhítésbe. Akkor a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét 21,0 százalékra csökkentette az ügyfélkövetelésekhez képest az addigi, majdnem két évig tartó folyamatos emeléssel elért, 21,5 százalékos rekordszintről. Ezt már akkor szükségessé tette a gazdaság lassulása, és lehetségessé, hogy az infláció lassult. Most február 18-án tovább csökkentették a tartalékolási kötelezettséget, megint fél százalékponttal 20,5 százalékra. Kamatcsökkentésre a legtöbb elemző szerint még nem lehet számítani.

A kínai kivitelt azonban leginkább az euróövezeti feldolgozóipar teljesítményének februárban már hetedik hónapja tartó visszaesése és az euróövezeti államadósság-válság általános következményei sújtják. Az euróövezet Kína legnagyobb külpiaca, és az oda irányuló kínai kivitel januárban 3,2 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.

Helyi elemzők szerint a kínai export növekedése idén átlagosan 13-15 százalékosra lassulhat a tavalyi, 20,3 százalékos ütemről.

Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai GDP az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5 százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra, a tavalyi utolsó negyedben 8,9 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal adatai szerint. Így tavaly a kínai GDP a hivatalos közlés szerint 9,2 százalékkal volt nagyobb a 2010-esnél.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is 9,2 százalékos növekedést becsült a múlt évre Kínának, ezt most január végén rontotta a szeptemberi, 9,5 százalékos prognózisról. Az idei évre 8,2 százalékos növekedést jósol a szeptemberben várt 9,0 százalék helyett. Tavaly júniusban még 9,6 százalékot jelzett. A jövő évi előrejelzését 8,8 százalékra vitte le 9,5 százalékról.

Kína gazdasági növekedése tíz éve nem volt évi 9 százalék alatt.

Kína hazai összterméke (GDP) az eddigi rekord évben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána 2008-ban 9,6 százalékosra, 2009-ben 9,1 százalékosra lassult a növekedés, majd 2010-ben 10,4 százalékkal emelkedett a kínai gazdaság teljesítménye.