A hétfői Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet a stratégiailag kiemelt jelentőségű minősítésről, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint a Malév számára egy meginduló reorganizáció eredményes eszköze lehet.

A tárca az MTI kérdésére azt is hangsúlyozta, hogy a kormány egy Budapest központú légitársaság működtetésére vonatkozó szándékkal összhangban minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a céget. Ezt a minisztérium "szükséges jogtechnikai lépésnek" nevezte, amellyel különleges eljárásrend biztosítható a légitársaság számára.

A Budapest Airport - a Malév egyik legnagyobb hitelezője - számára kulcsfontosságúnak nevezte a cég kommunikációs igazgatója egy Budapest központú légitársaság fennmaradását. A Malév a reptér forgalmának 36-40 százalékát adja, így hosszú távú kiesése jelentősen rontaná a BA eredményeit is.

A Malév igazgatósága azzal a kéréssel fordult a tulajdonoshoz, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a helyzet megoldása érdekében. A közleményben hozzáfűzik: elismerik, hogy "a légitársaság örökségét súlyosbító, a 2007 és 2010 közötti időszak juttatásait jogellenes állami támogatásként értékelő, januárban megszületett bizottsági határozat miatt a kormányzati mozgástér rendkívül korlátozott".

Jogi szakértő szerint egy esetleges csőd nem mentesítené a légitársaságot a tiltottnak minősített állami támogatás visszafizetése alól, de egy felszámolás, amelynek során a vagyonelemeket piaci körülmények között értékesítik, elfogadható megoldás lenne az EU-nak.

Az Európai Bizottság január elején a Malévnak nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel a magyar kormányt, mert megállapította, hogy a Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a légitársaság nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. Ez összesen mintegy 88 milliárd forint visszafizetését jelentené.

A stratégiailag kiemelt gazdasági jelentőségű társasággal szemben a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhetnek, a kérelmet a bíróság soron kívül elutasítja. A törvény szerint a kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek, vagy kiemelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárás szerint történjék.