Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete - közleménye szerint - "megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett".

A közlemény kiemelte, a bizottság a 2010 végén indított mélyreható vizsgálatban a következő tételeket tekintette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberében kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatának "meghiúsult eladásával összefüggésben", 13,8 milliárd forint összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőkeemelést, a 2010 májusa és szeptembere között nyújtott 14,9 milliárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév-részvényekké való átalakítását 2010 szeptemberében.

A közlemény szerint "az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatósági beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozások működésébe, akkor tekinthető támogatásmentesnek, ha azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő elfogadott volna (ez az úgynevezett piacgazdasági befektető elve)". A bizottság vizsgálata "megállapította, hogy a Malév, tekintettel folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást szerezni a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna".

Egy nehézségekkel küzdő vállalat a 2004. évi uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokba foglalt szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban. A Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban "nem teljesítették ezeket a feltételeket", mert "a Malév nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén, semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentős állami támogatás eredményeképpen kialakult torzulásának minimalizálása érdekében".

A Malév ezenkívül már több alkalommal részesült állami támogatásban az elmúlt évek során - tette hozzá a közlemény.

Az "államtól kapott támogatásból származó gazdasági előnyök eredményeképp kialakult versenytorzulás leküzdése érdekében Magyarországnak vissza kell fizettetnie a támogatást a Malévval" - szögezte le a közlemény, amely szerint "ezáltal vissza fog állni az a piaci helyzet, amely a támogatás kifizetése előtt fennállt, megszüntetve vagy legalább csökkentve ezáltal a verseny támogatásból eredő torzulását". Erre az indoklás szerint "annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a belső piacon fennmaradjanak az egyenlő versenyfeltételek".

Az előzményeket ismertetve a brüsszeli közlemény arra is emlékeztetett, hogy számos sikertelen privatizációs kísérletet követően a magyar állam 2007-ben adásvételi megállapodást kötött az AirBridge Zrt.-vel a nemzeti fuvarozó Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. többségi tulajdonát illetően. A bizottság "sajtójelentések, valamint a Magyarországnak a Malév visszaállamosítására irányuló szándékával kapcsolatos, egy panaszos által benyújtott információkat követően" indított mélyreható vizsgálatot - utalt még vissza a testület.

Gyors döntés várható

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul veszi és tiszteletben tartja a Malév számára a 2007-2010 közötti időszakban nyújtott egyes hiteleket, tőkeemeléseket tiltott állami támogatásnak minősítő európai bizottsági határozatot - tudatta közleményében a tárca.

A szaktárca a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült, ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti.

A kormány várhatóan 2012. január 16-i ülésén tárgyalja a Malév jövőjére vonatkozó minisztériumi javaslatokat. Változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon. E törekvés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a Malév folyamatos működésének fenntartása.

A támogatási összegek visszafizettetését elrendelő EB-határozat hatékony végrehajtása érdekében a magyar hatóságoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük. E kötelezettségek teljesítése mellett a kormány és a szaktárca a közeli hetekben intézkedéscsomagot fogad el és vázol fel a helyzet megnyugtató rendezése érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium álláspontja szerint az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. A fenntartható finanszírozásra és működésre vonatkozó hosszú távú megoldási tervek hiányában az értékes vagyonelemek felélésével, az elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot.

A visszaállamosítással annak költségvetési hatásain túl a Bajnai-kormány a helyzet kezelésének gazdasági és politikai felelősségét is áttolta a jelenlegire. Az elmúlt évek mulasztásait és visszaéléseit összegző Fehér Könyv a kormányzati honlapon elérhető. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által feltárt tények alapján Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos több feljelentést is tesz a dokumentumban bemutatott egyes ügyekben.

A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése, jelenleg is folynak szakmai befektetővel tárgyalások. Az elmúlt időszak intézkedéseinek köszönhetően a Malév üzemi, kereskedelmi eredményei kimagasló mértékben javultak, e tendencia idén is folytatódik. A kormány és a szaktárca a továbbiakban is mindent megtesz a légitársaság folyamatos működtetése érdekében.

A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat, és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja.

A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül. Létezése a külföldről érkező beruházási, befektetési döntések egyik alaptényezője, hozzájárul az ország regionális szerepének erősítéséhez. A Kormány mindezeket figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy Budapest központú nemzeti légitársaság fenntartására egyértelműen szükség van, és ennek szellemében a további lépésekről gyors döntéseket hoz már a közeljövőben - zárul a tárca közleménye.