Az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve a miniszterelnök kijelentette: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést kell hoznia.

Márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje - mondta rögtönzött brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor az európai alapszerződés módosításának elutasításáról, talánra puhítva a hajnalban még határozottnak tűnő nemet.

Egyébként "örül", hogy az Európai Unió tagállamai "módot találtak a válság kezelésére", de szerinte az, hogy csatlakozunk-e a szerződéshez, a nemzeti szuverenitás kérdése - számolt be a helyszínről az Index tudósítója.

A péntek hajnalig tartó csúcstalálkozón az eredeti hírek szerint Magyarország és Nagy-Britannia ellenállásán bukott el a francia-német terv, hogy az eurózóna megmentése érdekében kitalált pénzügyi szigorításokat az alapszerződésben rögzítsék, ehhez ugyanis a tagországok egyhangú támogatása kellett volna. Az eredetileg ezt határozottan ellenző britek és váratlanul nemet mondó magyarok mellett a csehek és a svédek jelezték, hogy az ügyben országuk parlamentjei jogosultak dönteni.

A határozott magyar elutasításról Nicolas Sarkozy francia államfő számolt be sajtótájékoztatóján. A magyar delegációból hivatalos nyilatkozatot képtelenség volt kiszedni, de érthetetlen módon utólag, közvetlenül a csúcs után lebegtetni kezdték a magyar álláspontot. Az Index tudósítója szerint nem teljesen világos, hogy Rompuy és Sarkozy értette-e félre a magyar álláspontot, vagy a magyar diplomácia vett vissza utólag a korábbi álláspontból.

Orbán nyilatkozata alapján most már Magyarország is a svéd-cseh csoporthoz csatlakozott, azaz nem határozott a vétó, a parlament akár dönthet úgy is, hogy csatlakozik a szerződéshez.

A német-francia javaslat amúgy az államadósság és a költségvetési hiány maximális mértékének alkotmányban történő rögzítését írná elő - a két feltétel közül az adósságplafon a január 1-től hatályos alaptörvényében szerepel is, az adósságcsökkentés kötelezettségével együtt. Igaz, a pénzügyi stabilitásról a héten benyújtott tervezetében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezt az alaptörvényi kitételt tenné zárójelbe azzal, hogy majd csak 2016-tól legyen érvényes.