Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

"A kormány úgy indított gazdasági szabadságharcot, hogy nem mérte fel saját fegyverzetét"

Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára és valódi növekedési tervre lenne szükség Magyarországon - ebben minden közgazdász egyetértett egy budapesti konferencián.

A magyar kormány úgy indított gazdasági szabadságharcot, hogy nem mérte fel saját fegyverzetét - mondta a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a Magyar Pénzügyi Almanach XXI. évfolyamának megjelenése alkalmából a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett konferencián. Palócz Éva szerint, ha nem sikerül az IMF-fel a megállapodást nagyon gyorsan létrehozni, és addig is folyamatosan fenntartani azt a hírt, hogy a tárgyalások jó irányba haladnak, akkor a magyar gazdaságpolitika minden törekvését és igyekezetét elmoshatja az árfolyam gyengülése, illetve az állampapír-piaci hozamok emelkedése.

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának egyetemi tanára úgy fogalmazott, hogy gazdaságpolitikai fordulatra, koherens, konzisztens politikára van szükség, valamint meg kell teremteni a növekedés feltételeit. Hozzátette: a Magyar Növekedési Tervet megnézve az tervnek totálisan alkalmatlan.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány különutas gazdaságpolitikája nem sikerült. Az a szándék, hogy nemzetközileg versenyképes adórendszer legyen, megint nem sikerült, hiszen nagyon sok különadó lett és sok olyan tétel, amelynek az emelése lényegében a legklasszikusabb megszorítási technikákat hozta vissza.

A végtörlesztésről Bod Péter Ákos azt mondta: sokkal több pénzt is be lehetett volna szedni a bankoktól anélkül, hogy abból nemzetközi botrány lett volna. A növekedési tervről szólva pedig a közgazdász úgy látta, hogy sajnálatos módon még mindig nem született meg az a felismerés, hogy itt radikális szakaszváltásnak kell jönnie, más felfogással és nyilván más szereplőkkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×