Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin

Milyen gyorsan állhat helyre a líbiai olajtermelés?

A hat hónapja tartó népfelkelés káoszba taszította a líbiai olajipart. A korábban napi mintegy 1,6 millió hordó kőolajat adó olajkutak termelése gyakorlatilag leállt, az exportterminálok és az olajvezetékek megsérültek.

Miután a felkelők hétfőn az ország fővárosának, Tripolinak a nagyobbik részét már elfoglalták, és a remények szerint a végéhez közeleg a háború, a szakértők azzal számolnak, hogy ha gyorsan megszületik a béke, az olajterelés nagyobbik része akár hónapokon belül újraindulhat.

A Reuters által idézett elemzők szerint napi közel egymillió hordó olajtermelés újraindítása valószínűsíthető belátható időn belül. Sok múlik ugyanakkor azok, hogy az infrastruktúrában milyen károk keletkeztek a felkelők és az országot 41 éven át irányító Moammer Kadhafihoz hű erők közötti csatározásban.

Az ország keleti, felkelők által ellenőrzött területén működő AGOCO olajvállalat még pénteken arról számolt be, hogy az általa működtetett olajmezők termelése akár három héten belül újraindítható.

Az idei év elejéig az OPEC-tag Líbia a világ 17. legnagyobb olajtermelője volt, Afrikában pedig a harmadik legjelentősebb. Líbia rendelkezik az afrikai kontinens legnagyobb olajkészletével. Líbia olajtermelésének 85 százalékát Európába exportálta. Líbia olajtermelése a világ olajfogyasztásának két százaléka volt, de a háború miatt a termelés napi kevesebb mint 100 ezer hordóra esett vissza, az export pedig teljesen leállt. Az országban nagyon sok olajmezőn dolgoztak külföldi szakmunkások, akik azonban elhagyták az országot.

Líbiának hat nagy olajterminálja van, ezeknek a műszaki állapota azonban egyelőre tisztázatlan. Az ágazati infrastruktúrában alig keletkeztek károk a harcok első hónapjaiban, mivel a szemben álló felek arra számítottak, hogy megszerzik a teljes ellenőrzést az ország olajipara felett. Közel egy hónapja azonban már arról érkeztek hírek, hogy több olajipari létesítmény komolyabb károkat szenvedett.

A polgárháború előtt a líbiai állami olajvállalat (NOC) felügyelte az ország olajtermelésének közel a felét. Február végén a NOC leánycége, az AGOCO bejelentette, hogy leválik anyavállalatáról és önállóan működik az ország felkelők által ellenőrzött keleti részében. Azt egyelőre nem tudni, hogy a háború után milyen szerkezet alakul ki az olajágazatban, de nagy valószínűséggel az AGOCO kezébe kerül az irányítás.

A líbiai olajtermelés gyors újraindítása elképzelhetetlen az országban korábban jelen lévő külföldi cégek nélkül, azt azonban még nem tudni, hogy a Kadhafival kötött olajszerződésekkel mi lesz.

A Líbiában legnagyobb külföldi olajvállalat az olasz ENI, amely már az 50-es évek óta jelen van. Az ENI tavalyi líbiai átlagosan napi termelése 270 ezer hordó olajegyenérték (boe) volt. Az olajtermelésre vonatkozó szerződése 2042-ig szól, de hogy ezt elfogadja-e majd egy később felálló új kormány, teljesen bizonytalan.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×