Infostart.hu
eur:
355.48
usd:
306.06
bux:
130881.82
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil

Naponta 12 üzlet megy csődbe

Ugrásszerűen nőtt a kiskereskedelmi csődök száma: a cégek bedőlési aránya az országos átlagnál magasabb, 3,36 százalék volt az elmúlt egy évben.

A kiskereskedelemre kedvezőtlenül hatottak az elmúlt évek gazdasági körülményei, és a válság hatása még most is erősen érezteti hatását az iparág cégeinél. 2010-ig tartották magukat a cégek, és folytatták tevékenységüket, de tavaly és az idei év első felében ugrásszerűen megnövekedettek a cégbezárások - állapította meg a Bisnode csoporthoz tartozó, Dun & Bradstreet Hungária (D&B) nemzetközi cégminősítő elemzésében. A tendencia is azt mutatja, hogy a cégbezárások még nem értek véget a kiskereskedelemben, mivel a felszámolások és csődeljárások mellett a végelszámolások száma is megnőtt az elmúlt 12 hónapban.

2010 közepéig a kiskereskedelmi szektor bedőlési aránya 2,85 százalék volt, míg a magyar cégekre jellemző, az átlagos fizetésképtelenségi arány pedig 2,92 százalék. Tavaly a teljes évi átlagot vizsgálva az ágazatban arányaiban több cég vált fizetésképtelenné, mint a teljes magyar átlag. A jelenlegi 3,36 százalékos bedőlési arány pedig már jelentősen meghaladja az országos 3,21 százalékos szintet.

A fizetésképtelenség miatti felszámolásokon és csődökön kívül a cégek saját maguk által indított végelszámolásainak száma is megemelkedett az elmúlt időszakban. Magyarországon az összes cégre vetítve 19 százalékot nőtt az elmúlt 12 hónapban a végelszámolások átlagos száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. A kiskereskedelemben ennél magasabb volt a növekedés, közel 23 százalékkal több végelszámolást kezdeményeztek a cégvezetők az elmúlt egy évben, mint egy évvel korábban. Jelenleg naponta közel 12 kiskereskedelmi céget zárnak be felszámolással vagy végelszámolással.

Az elmúlt 12 hónapban ugyanakkor csökkent az átlagos pénzhez jutási idő a kiskereskedelemben, mivel a szektor cégei számláikat már kisebb késéssel egyenlítik ki, mint korábban. Az iparág szereplői az összes céghez hasonlóan 30 nap körüli fizetési határidőt kapnak partnereiktől. A szektor fizetési késedelme az elmúlt 24 hónapban 16 napról 14 napra csökkent, így a kiskereskedőknek számlát kiállítóknak ma átlagosan 44 napot kell várniuk pénzükre, míg korábban ez a szám az 52 napot is meghaladta. A tendenciából két irány is kikövetkeztethető a D&B szerint: a még működő és fizetőképes kiskereskedelmi egységek helyzete stabilizálódott vagy a negatív gazdasági tendenciák hatására nagykereskedelmi cégek erőteljesebben lépnek fel késve fizető partnereikkel szemben. A javuló tendenciát a KSH jelentése nem támasztja alá, mivel a kiskereskedelmi üzletek 2011. áprilisban 1,3, az év első négy hónapjában 0,5 százalékkal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak, mint az előző év azonos időszakában.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az év hátralevő részében a lakossági fogyasztási kedv javulására lehet számítani, mivel a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás mellett az szja-terhek csökkentése és a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése miatt nő a vásárlóerő. Remélhetőleg ez a kiskereskedelmi szektor jövőbeli teljesítményére is hatással lesz, és a jelenleg átlagos 14 napos fizetési késedelem tovább csökken az iparágban - véli a D&B.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Nem erre szavaztunk” – Márki-Zay Péter kemény üzenetet küldött Magyar Péternek

A hódmezővásárhelyi polgármester, korábbi miniszterelnökjelölt a polgármesteri fizetéscsökkentés ellen tiltakozva posztolt. „Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt!” – hangsúlyozta. Nincs egyedül.
Tisza-kormány: Brüsszelbe utazik Magyar Péter, előkerült Orbán Viktor

Tisza-kormány: Brüsszelbe utazik Magyar Péter, előkerült Orbán Viktor

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazik, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról  is tárgyal. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×