Lagarde szerdán Párizsban újságíróknak úgy nyilatkozott:"Ma, szeretném bejelenteni szándékomat, hogy indulok az IMF vezérigazgatói székéért". Hozzátette, jelöltetése ellenére még megtartja pénzügyminiszteri pozícióját. Az azt is megerősítette, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök is támogatta jelentkezését.

A sajtótájékoztatón José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke "teljes támogatásáról" biztosította Lagarde-ot. Úgy fogalmazott: Lagarde nagy tiszteletnek örvend a nemzetközi közösségen belül és az unióban is és abbéli vélekedésének adott hangot, hogy szerepvállalása nélkülözhetetlen a jelenlegi világgazdasági reformokban is.

A francia központi bank elnöke, Christian Noyer is a francia jelölt mellett állt ki. Lagarde kiváló kvalitásokkal rendelkezik és bejelentése rendkíül jó hír - mondta.

A második világháború óta tartó szokásjog szerint a valutaalap élére rendre európai vezető, míg a Világbank vezérigazgatói pozíciójába amerikai szakember kerül. Az elmúlt időszakban ugyanakkor felerősödtek azok a hangok, amelyek az IMF reformjával párhuzamosan - amely nagyobb szavazati arányt biztosít a fejlődő államoknak - a szervezet élén is a világgazdasági trendeket jobban tükröző személyt várnak.

Korábban, az úgynevezett BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) közös nyilatkozatban szólítottak fel, hogy az IMF következő elnök személyének a fejlődő piacok megerősödő szerepét kell tükröznie. Az országok ugyanakkor nem tudtak megegyezni egy közös jelölt állításában.

Lagarde szerdán kijelentette, az IMF vezetőjeként a szélesebb képviseletért és a nagyobb rugalmasságért dolgozna. Kifejtette: azért indul, hogy valamennyi IMF tagállamot képviselje, ne csak Európát, bár kiemelte, hogy az EU tisztségviselőivel tartott jó kapcsolata előny lehet az IMF-nek az európai adósságválság megoldásában játszott szerepében. "Az, hogy valaki európai, nem szabad, hogy előny legyen, de nem is lehet hátrány" - fogalmazott a francia pénzügyminiszter.

Korábban Mexikó saját jelöltet állított az IMF élére és tájékoztatása szerint több ország is üdvözölte a lépést. Saját jelölt állítását helyzete kilátásba Dél-Afrika és Kazahsztán is. Ugyanakkor a vezérigazgató személyéről döntő bizottságban az Európai Uniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak többsége van, így, amennyiben e két térségben konszenzus születik Lagarde jelöléséről, akkor szinte biztosra vehető, hogy ismét európai, és ismét francia vezetője lesz a valutaalapnak.

Az egyetlen akadály Lagarde megválasztása előtt - úgy tűnik - az ellene folytatott bírósági vizsgálat lehet, amellyel kapcsolatosan Washington a francia hatóságok tájékoztatását kérte. A hatalmon lévő miniszterek elleni eljárásokra jogosult francia bíróság a - Sarkozy elnököt a 2007-es választási kampányban támogató - Bernard Tapie-nak juttatott 285 millió eurós összeg miatt nyomoz. Lagarde korábban többször is hangoztatta ártatlanságát és egyes francia diplomáciai források is arról számoltak be, hogy az ügy nem hátráltatja majd jelöltetését az IMF élére.

Az IMF május 23. és június 10. között fogadja a jelöléseket a vezérigazgatói posztra. Ezt követően három fős rövidített névsorból választ új vezetőt a szervezet igazgatótanácsa. Dominique Strauss-Kahn utódját június 30-ig kell megneveznie az IMF-nek.