Pénteken több dublini minisztériumban és hatóságnál tartottak megbeszéléseket, amelyeken negyvennél is több szakértő vett részt az Európai Uniótól (EU), az Európai Központi Banktól (EKB) és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az euróövezeti tagország pénzügyi rendszerének megszilárdítására a Görögországnak nyújtott 110 milliárd eurónál kisebb, de több tízmilliárd eurós hitelcsomagot állítanak össze - mondták uniós és dublini kormányzati források.

Klaus Regling, a 750 milliárd eurós európai pénzügyi stabilitási keretet (EFSF) igazgatója szerint a szakértőknek nagyjából két hétre van szükségük annak megállapításához, hogy pontosan mennyi pénz szükséges a bankrendszer stabilizálásához, illetve arra, hogy összeállítsanak reformjavaslatokat. Az ír fővárosba csütörtökön érkezett EU-IMF-EKB küldöttség tárgyalásai így akár december elejéig is elhúzódhatnak.

Bill Murray, az EFSF forrásaiból 250 milliárd eurót biztosító IMF szóvivője szerint ugyanakkor még találgatni is túl korai, hogy mikor érhetnek véget a tárgyalások - jelentette pénteken a DowJones hírügynökség.

A megbeszéléseken a legnagyobb vita a társasági adó körül van. Az ír fél ragaszkodik az adó 12,5 százalékos mértékéhez. Az Európában rendkívül alacsonynak számító adókulcs az utóbbi tíz évben ezer multinacionális vállalatot vonzott az országba a kormány állítása szerint. Brian Lenihan pénzügyminiszter még a pénteki tárgyalások megkezdése előtt leszögezte, hogy nem lehet szó a teher növeléséről.

Az ír kormány szombaton ülést tart, amelyen véglegesítik a kabinet válságkezelő tervét. Az elképzelés szerint a 4,4 millió lakosú országban legkevesebb 15 milliárd eurós - a hazai össztermék nagyjából 10 százalékát kitevő - megszorítást, kiadáscsökkentést és adóemelést kell végrehajtani 2011 és 2014 között.