A társaság szerdán közzétett, konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számviteli szabványnak (IFRS) megfelelő gyorsjelentése szerint az első háromnegyed évben 67,9 milliárd forint nettó eredményt ért el, ami 11 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, a nemrég bevezetett 19,8 milliárd forintos válságadó és az Európai Bizottság határozata alapján kamatokkal terhelt pótlólagos, 35,2 milliárd forintos bányajáradék-befizetés hatására.

A csoport bevétele az első háromnegyed évben 37 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, s elérte a 3.096 milliárd forintot. A harmadik negyedévben a bevétel 1.182 milliárd forint volt szemben a tavalyi 922 milliárd, és a második negyedévi 1.084 milliárd forinttal.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgatót, aki szerint az eredmény bizonyítja a Mol diverzifikált üzleti modelljének sikerét. Kifejtette, a Mol erős pénzügyi pozíciója tovább javult a finanszírozási források diverzifikációjával és a hitelállomány átlagos lejárati idejének meghosszabbításával.

A gyorsjelentés szerint a válságadó és a befizetett bányajáradék teljes mértékben semlegesítették a működési teljesítmény javulásának pozitív hatását.

Az első háromnegyed évben a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 483,2 milliárd forintot tett ki, ami 70 százalékkal több a tavalyinál. Ugyanezen időszakban az üzleti eredmény 280,9 milliárd forint volt 97 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

A harmadik negyedévben a Mol-csoport EBITDA-ja 21 százalékkal 193,1 milliárd forintra, míg az üzleti eredmény 32 százalékkal 125,9 milliárd forintra nőtt a második negyedévhez képest.

Az első háromnegyed évben a kutatás-termelés szegmens üzleti eredménye több mint a duplájára, 208,1 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, főként a növekvő nemzetközi termelés miatt.

A feldolgozás és kereskedelem szegmens üzleti eredménye 12,2 milliárd forinttal 56,5 milliárd forintra javult az első háromnegyed évben, mivel a javuló finomítói környezet ellensúlyozta az alacsonyabb készlettartási nyereséget és az INA 15,8 milliárd forintos negatív hozzájárulását.

A kelet-közép-európai régió motorüzemanyag-kereslete egy százalékkal csökkent az első háromnegyed évben az előző év azonos időszakához képest, azonban a gazdaság lassú élénkülésével összhangban a kereslet javuló tendenciát mutatott. A teljes motorüzemanyag-kereslet szinten maradt, míg a dízelkereslet 2 százalékkal javult a harmadik negyedévében a tavalyi bázishoz képest. A továbbra is magas munkanélküliség és a magas üzemanyagárak - az előző évhez képest például a benzin és dízel világpiaci termékjegyzésárak 31 százalékkal és 32 százalékkal emelkedtek - elsősorban a benzineladásokat érintették, e termék iránt öt százalékkal csökkent a kereslet az év első kilenc hónapjában. Ugyanakkor a kedvezőtlen egyszeri piaci hatások, a hideg tél és az áradások miatt alacsonyabb mezőgazdasági kereslet ellenére a dízeleladásokban, elsősorban a szállítmányozás által vezérelve, egy százalékos növekedés következett be.

A teljes magyarországi értékesítés 11 százalékkal csökkent kilenc hónap alatt a bázishoz képest, a kedvezőtlen kereslet és elsősorban az év első felében a szomszédos országok felé irányuló üzemanyagturizmus következtében. Ugyanakkor Szlovákiában a finomított termékek teljes értékesítése 6 százalékkal nőtt, ezen
belül a dízel értékesítés 13 százalékkal.

A Mol csoport szeptember 30-án 1.635 töltőállomást üzemeltetett.

A petrolkémia üzleti eredménye jelentősen, 17,1 milliárd forinttal javult a tavalyi veszteséghez képest, s 5,5, milliárd forintot ért el. A javulás a magasabb termelési és értékesítési volumenek és az emelkedő petrolkémiai árrés eredménye.

A gáz és energia szegmens üzleti eredménye 18 százalékkal, 54,7 milliárd forintra nőtt: ezen belül a Mol tulajdonában lévő FGSZ Földgázszállító Zrt. eredmény-hozzájárulása volt a legjelentősebb, bár a gáz tarifák július 1-jével történt ideiglenes befagyasztása kedvezőtlenül érintette a gázszállítási üzletág harmadik negyedévi eredményét.

A pénzügyi műveletek nettó vesztesége az első háromnegyed évben 59,4 milliárd forintot tett ki, szemben az előző év hasonló időszakának 23,7 milliárd forintos veszteségével. A fizetett kamat 26,1 milliárd forint, a kapott kamat 4,9 milliárd forint, míg a nettó árfolyamveszteség 36,2 milliárd forint volt.

A beruházások és befektetések értéke 240,9 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában, ami 10,6 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakáé.

A nettó hitelállomány 981 milliárd forintra csökkent, javuló 33,7 százalékos eladósodottságot eredményezve 2010 szeptember végén. Az INA teljes körű konszolidációjának hatását kiszűrve a nettó hitelállomány 620,9 milliárd forint volt.

A Mol jegyzett tőkéje 79,202 milliárd forint volt szeptember végén, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A saját tőke 17 százalékkal, 1.931 milliárd forintra nőtt.

A Mol részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, az értékpapír keddi záró 19.870 ára forint volt, míg az elmúlt 12 hónapban 15.075 forint és 23.200 forint között mozgott.