Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Miért nő egy laza 10 százalékkal a távhő ára szeptembertől?

Az energia-beszerzési költségek 2010. második negyedévi növekedése következtében szeptembertől éves szinten 10,5 százalékkal emelkednek a lakossági hődíjak - közölte a Főtáv Zrt.

A közlemény szerint a díjnövekedés csak a hődíjat érinti, az alapdíj változatlan marad.

A hődíj bruttó 3.222 forintról 3.725 forintra növekedik gigajoule-onként, így egy átlagos, 135 légköbméteres lakás éves hődíj-költsége bruttó 139 ezer forintról 161 ezer forintra növekszik.

A társaság felhívja a figyelmet arra, hogy 2010. április-május-június hónapokban a távhőszolgáltatás hőenergia-költségei alapvetően két tényező együttes hatására növekedtek. Mintegy 10 százalékkal drágította a beszerzéseket a forint/dollár árfolyamának romlása, illetve ebben az időszakban mintegy 9 százalékkal drágult a földgáz. A két tényező együttes hatása a II. negyedévben 19,8 százalékkal növelte az erőművek költségeit.

A Főtáv Zrt. energiaköltségei - a korábban végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően - ennél alacsonyabb mértékben, 17,6 százalékkal emelkedtek. A bekövetkezett drágulás az év végéig több mint 2,3 milliárd forint többletköltséget okoz a cég számára, míg a jövő évben ennek hatása több mint 4,5 milliárd forint.

A lakóközösségek és közös képviseletek 2010. szeptember 30-ig még pályázhatnak a Főtáv Zrt. ÖKOPlusz - a távfűtött épületek fűtésrendszerének korszerűsítése irányuló - programjára. Az idén július 31-éig összesen 197 épületben, illetve 15.322 lakásban fejeződtek be a kivitelezési munkálatok a program keretein belül. Ezeknek a lakásoknak a tulajdonosai átlagosan 21 százalékos megtakarítást érhetnek el. A lakóközösségek az ÖKOPlusz program szolgáltatáscsomagjában 2008. január 1-ig visszamenőleg nyújtott 10 százalékos alapdíjkedvezményt ez év végéig tudják igénybe venni.

A budapesti távhőellátásban jelenleg 96 százalékot tesznek ki a földgázalapú technológiák. A Főtáv Zrt. ezt az arányt 2020-ra 80 százalék alá akarja csökkenteni. Az idén több olyan fejlesztés indult el, amelyek révén a megújuló energiaforrások aránya 2020-ra 20 százalék fölé növekedhet majd - derül ki a közleményből.

A FÕTÁV Zrt. még 2010 áprilisában írt ki pályázatot egy geotermikus kútpár megépítésére. A 2011 év végére megépülő kútpár a rákoskeresztúri hőkörzetet látja majd el a megújuló energiából nyert hővel. A pályázatok beérkeztek, a két pályázóval a társaság egyeztető megbeszélést kezdeményezett, amelynek tárgya a telephely kijelölése.

A vállalat tervei szerint 2012-ig megépülhet az a két biomassza fűtőmű is, amely évi 16 millió köbméter, majd 2015 után évi 30 millió köbméter földgáz kiváltását teszi majd lehetővé. Az észak-pesti telephelyre vonatkozó telepíthetőségi vizsgálat már elkészült, amely igazolta a telephely alkalmasságát a fűtőmű telepítésére. Ezen túlmenően a vállalat 2017-ig egy körülbelül 40 kilométer hosszúságú, a hét legnagyobb budapesti hőkörzetet összekapcsoló vezetékpár kiépítését is tervezi.

A fejlesztésektől a vállalat nemcsak a gázfüggőség csökkenését és az ellátás biztonságának növekedését várja, a versenyhelyzetbe kényszerülő erőművek várható piaci magatartásával és új fogyasztók bekapcsolásával a lakossági fogyasztók költségei is csökkenhetnek majd - áll a Főtáv Zrt. közleményében.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×