Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Péntek a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag kihirdetésének napja

Augusztus 13-tól élnek a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag kihirdetéshez kötött hatálybalépései: a Magyar Közlönyben pénteken tették közzé az államfő által aláírt jogszabályt.

Schmitt Pál, köztársasági elnök szerdán - azt követően, hogy részt vett a kormány ülésén - jelentette be, hogy az Országgyűlés által elfogadott és még az államfőre váró minden törvényt aláírt. Ezek közül a gazdasági és pénzügyi csomag pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, így augusztus 13-a a kihirdetési dátuma.

A kormány a jogszabály több elemének hatálybalépést a kihirdetéshez kötötte. Így a kihirdetést követő naptól - gyakorlatilag hétfőtől - megszűnik a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra.

A törvény kihirdetésétől számított harmadik napon több intézkedés is hatályba lép: a társasági adó csökkentése - amely egyébként visszamenőlegesen július 1-jétől lesz érvényes -, az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége. Utóbbi rendelkezést az öröklést érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell, amelyeket július 1. napján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jogerősen még nem bírált el.

Ugyancsak ekkortól, vagyis a kihirdetést követő harmadik naptól szűnik meg a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, így azt a második félévben már nem kell fizetni.

A csomagnak az állampolgárokat közvetlenül érintő elemei közül augusztus 15-én lép hatályba a ház körül végzett munka adómentessége; a bejelentési szabályokat augusztus 15-től, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig szeptember 15-től kell alkalmazni.

Szeptember 1-jétől él majd az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke esetében azonban a kihirdetést követő nyolcadik naptól él a szabályozás mégpedig úgy, hogy az elnök a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.

A törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján - azaz október 1-jétől - lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket (például a felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részre kifizetett munkabért, illetményt, az előző évi szabadságmegváltást), de a szabályozás a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik.

A törvény szerint így aki október 1-jéig megkapta az adó alá vont pénzt, annak október 31-ig kell visszafizetnie a megszerzett jövedelem 98 százalékát; aki e határidőt követően jogosult végkielégítésre, annak a munkáltató (kifizető) már automatikusan levonja a különadót.

Negyvenöt nappal a kihirdetés után lesz jövedékiadó-mentes a meghatározott mennyiségben főzött pálinka. Ekkortól él a banki különadó is, de azt először szeptember 30-ig kell befizetni, másodszor pedig december 10-ig.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×