A cég közölte, hogy az idén nem vár növekedést a magyar gazdaságban.

A Moody's a 33 oldalas elemzésben azt írta: jóllehet a magyar bankszektor stabilitása javult a tavalyi első félévi állapothoz képest, a kockázatok közül azonban sok változatlanul jelen van, és a cég ezért a magyar bankrendszert továbbra is a "törékenyebbek" között tartja számon a közép-kelet-európai térségen belül.

A hitelminősítő közölte: a szektor jó első negyedévi teljesítménye ellenére változatlanul negatívan ítéli meg a magyar banki szféra idei egész évi profitkilátásait. Ezzel összefüggésben a Moody's kiemeli: véleménye szerint a pénzügyi szektorra kiróni tervezett különadó "jelentős negatív hatást gyakorolhat" a bankok idei jövedelmezőségére.

A Moody's a bankok tőkeellátottságának szempontjából is a "fő bizonytalansági tényezők" egyikének nevezi a tervezett bankadót.

A cég szerint jóllehet a múlt hónapban bejelentett gazdasági akcióterv igyekszik kerülni a magánszemélyek adóterheinek növekedését, "egyes intézkedések azonban, köztük a bankok különadóztatása" további negatív hatást gyakorolhat az egyébként is lanyha gazdasági növekedésre.

A bankszektor alacsony hitelezési hajlandósága máris lassítja a kilábalási folyamatot - áll a Moody's csütörtöki londoni elemzésében.

A hitelminősítő a magyar bankrendszer makrokörnyezetéről azt írta: megítélése szerint a magyar gazdaság jelenleg "a törékeny stabilizáció állapotában" van. A hazai össztermék tavaly reálértéken 6,3 százalékkal esett, és az idei növekedési kilátások is "sivárak". A kilábalás motorja továbbra is kizárólag a külső kereslet - áll az elemzésben.

Mindezek alapján a Moody's az idén zéró, jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon.

A cég szerint a magyar gazdaság "gyorsan visszacsúszhat a recesszióba", ha exportpiacain lefullad a kereslet.

A ház ugyanakkor kedvező fejleményként értékeli, hogy a magyar hatóságok "figyelmének középpontjába kerültek" a lakossági devizahitelezés kockázatai, és a kormány kezdeményezte a devizaalapú hitelek arányának korlátozását. A Moody's az elemzésben megjegyzi, hogy a magyarországi bankok még a pénzügyi válság idején is folytatták a devizahitelezést.

A cég a kedvező folyamatok között emeli ki azt is, hogy a lakáscélú hitelek piacán a folyósítások összetétele máris fokozatosan tolódik a forinthitelek felé. A Moody's adatai szerint 2010 első negyedében a folyósított új jelzáloghitelek 50 százaléka volt forintkölcsön, jóllehet 2008-ban ez az arány nem érte el a 10 százalékot.

A hitelminősítő szerint azonban a jelenlegi devizaalapú kinnlevőség-portfólióhoz kötődő kockázatok valószínűleg hosszabb távon fennmaradnak.

A Moody's a múlt hét elején külön átfogó elemzést tett közzé Londonban a kelet-európai térség több országának devizahitelezési gyakorlatáról. Abban az összeállításában - amely Magyarországgal és Lengyelországgal, illetve Oroszországgal, Ukrajnával és Kazahsztánnal foglalkozott - a cég elemzői azt írták: becslésük szerint Magyarországon a bankrendszer-szintű lakáshitel-állomány összértékéhez mérve 1,0 százalékos, a bruttó kinnlevőség-portfólió arányában 0,5 százalékos járulékos hitelveszteség lesz köthető a devizaalapú hitelekhez. Lengyelországban e járulékos veszteségarány a ház várakozása szerint 0,9, illetve 0,3 százalék lesz.

A FÁK-térség vizsgált államaiban jóval magasabb járulékos hitelveszteség-arányokra számítanak a Moody's szakértői a devizahitelek miatt: a jelentés szerint Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban várhatóan a teljes kinnlevőség-állomány 2,4, 4,6, illetve 5,0 százalékának megfelelő hitelveszteség-többlet kapcsolható a devizaalapú hitelekhez.

A magas devizahitel-arányok kialakulásának hátteréről a hitelminősítő a múlt heti elemzésben azt írta: a legtöbb esetben a hitelkockázati eljárások nem különböztek a hazai valutában folyósított hiteleknél szokásos gyakorlattól, a térségi bankok "nem voltak érzékenyek" a devizahitelezéssel járó pótlólagos kockázatokra.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet néhány hete Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.

Mirow a kelet-európai gazdasági átalakulás finanszírozására alakult pénzintézet májusban tartott éves közgyűlése előtt, egy üzleti rendezvényen kijelentette: a közép-kelet-európai országokban fel kellene hagyni a rövid futamú, fedezetlen, fogyasztási célokat szolgáló devizaalapú hitelezéssel. Addig is azonban a kereskedelmi bankoknak a devizakölcsönök folyósításához magasabb hitelképességi követelményeket kell megszabniuk a fedezettel nem bíró lakossági hitelfelvevőkkel szemben, mint a helyi valutában nyújtott kölcsönök esetében - tette hozzá.

A Moody's által a magyar bankrendszerről csütörtökön Londonban kiadott új elemzés szerint a cég a vállalati szektor devizaalapú eladósodottságát kevésbé tartja aggályosnak, ám a lakossági szektorban is magas, több mint 70 százalékos a devizahitelek aránya, és ez már nagyobb hitelkockázatnak teszi ki a bankokat, tekintettel arra, hogy a lakossági ügyfeleknek általában nincs fedezetük az árfolyam-kilengések ellen.