A GKI megjegyzi, hogy a felmérésre a lakosság körében még a június elejei árfolyamzuhanás előtt, az üzleti szférában viszont jellemzően ezt követően került sor.

A GKI konjunktúraindex értéke mínusz 12,9 pontra emelkedett az előző havi mínusz 14,0 pontról, a fogyasztói bizalmi index -23,4 pontra javult a májusi -28,7 pontról, az üzleti várakozásokat tükröző mutató viszont -9,2 pontra esett -8,8 pontról.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke a 2009 áprilisi mélypont után markáns növekedésnek indult. Ez megfelelt az európai tendenciáknak, az elmúlt hónapokban azonban az EU-ban már stagnálás, enyhe romlás volt tapasztalható, miközben Magyarországon - minden bizonnyal a parlamenti választásokkal is összefüggésben - még gyorsult is a mutató emelkedése, amely több mint négy éve nem volt ilyen magas.

Júniusban számottevően pozitívabb lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére és megtakarítási képességére vonatkozó várakozása. Miközben júniusban lényegében nem változott a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése, a jövőre vonatkozó várakozás érezhetően javult.

A felmérés szerint az üzleti várakozások a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlottak valamelyest, de így is kedvezőbbek voltak az áprilisinál. Az iparban leginkább a termelési kilátások megítélése lett kedvezőtlenebb, mégpedig elsősorban a kisvállalatoknál.

Az építőiparban érezhetően javult az előző három hónap termelési színvonalának illetve kissé a rendelésállományok megítélése, ugyanakkor romlott a foglalkoztatási szándék. A kereskedelemben a legnagyobb változás a készletszint növekedésében következett be, de jelentősen romlottak a rendelésállományra vonatkozó várakozások, miközben javult az eladási pozíció megítélése.

A szolgáltató cégeknél kedvezőbb lett az üzletmenet megítélése, miközben a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások nem változtak.

A felmérés szerint a foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban romlott, a kereskedelemben nem változott, a szolgáltatások körében viszont jóval kedvezőbb lett. A lakosság munkanélküliségtől való félelme jelentősen csökkent.

Az ipari és építőipari cégek jellemzően nem terveztek árváltoztatást, de az árcsökkenésre készülők köre kissé csökkent. A kereskedelemben és a szolgáltatók körében viszont az áremelésre törekvők aránya emelkedett minimálisan, miközben az előbbieknél a tervezett áremelés mértéke szerényebb lett.

Enyhült a fogyasztók inflációs várakozása. Miközben az idén eddig jellemzően javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, júniusban a kereskedelemben kivételével minden ágazatban kissé romlott, a fogyasztóké viszont kedvezőbb lett.