Majdnem 3,5 százalékot spórolt a fogyasztóknak a kormány azzal a jogszabályi módosítással, amelyet alig egy hete tettek közzé. A Magyar Energiahivatal közleménye szerint a március 15-ig érvényes szabályok alapján 14,5 százalékos emelés lett volna indokolt, a változtatás ezt pedig 10,1 százalékra húzta le.

Az energiahivatal azonban hangsúlyozta: a gázárképlet változása most ugyan pozitív a fogyasztók számára, de ugyanez a változtatás júliusban és októberben áremelő hatású lesz.

A kormányszóvivő a gázárképlet változással kapcsolatban úgy fogalmazott: a kormány intézkedett arról, hogy a szolgáltatók egyetlen indokolatlan forinttal se tudják megemelni a gáz árát. Szollár Domokos hozzátette: a kormány egyúttal a fogyasztói terhek enyhítése érdekében is tett, hiszen a gáz- és távhő-ártámogatási rendszer hatályát kitolta június 30-ig, a legalsó és a második kategóriában lévők támogatása megmarad.

A kormányszóvivő hozzátette: a június 30-ig még járó gázár-kompenzációt a RobinHood adóból fizetik, ebből még "van annyi, hogy júniusig elég legyen"- fogalmazott Szollár Domokos.

A gáz fogyasztói ára a 20 köbméter alatti fogyasztóknál 9,8 százalékos emelkedést jelent, a 20 és 100 köbméter közöttieknél, amely csoportba tartoznak jórészt a közintézmények is 9 és fél százalékos az emelés mértéke, és 100 köbméter feletti nagyfogyasztók esetén 10,2 és 12 százalék közötti. Az egyes szolgáltatóknál eltérő lehet az áremelkedés mértéke.Hogyan értékel a Portfolio.hu?

A rendeletmódosítások egyébként mind a korábbi - a szakmai körökben hallható - értesüléseket erősítették meg, miszerint a jelenlegi kabinet nem akar 10 százaléknál magasabb áremelést. Mint ismeretes, a korábbi - mondjuk március 5-én - hatályos szabályozások szerint az Energia Hivatal előzetes becslésként, az imént említett napon, ennél magasabb, 15 százalék körüli előzetes becslést adott, ami a szocialista pártban azonnal kiverte a biztosítékot, és a MEH elnökének fejét követelték az eset miatt.

Hangsúlyozták, hogy a szakértőik szerint nincs szükség ilyen mértékű gázáremelésre, míg a MEH-nél feltették a kezüket és annyit mondtak, hogy ők a jogszabályokban megadottak alapján, az azokban szereplő képletekkel számolva dolgoztak/dolgoznak. Persze ekkor még nem tudhatta senki, hogy az MSZP-s politikusok a jövőbe látnak, amelyben két, az áprilisi áremelkedés mértékét tompító rendeletmódosítás következik. Már meg is van az újabb kampányszlogen: "A kormány intézkedéseivel 8 százalékkal kisebb mértékben emelkedik a gázár".

A kormányzat mégsem szünteti meg április végén az energiatámogatásokat, hanem június végéig meghosszabbítja azokat. Mint az a kormányszóvivői tájékoztatón kiderült, erre a Robin Hood-adóból befolyt összegeket kívánja felhasználni, de Szollár Domokos arról nem tudott mit mondani, hogy a következő kormányzatnak miként kell majd rendeznie a téli fűtési szezonra várhatóan komoly társadalmi feszültséget okozó támogatási rendszer eltörlését.

Azzal természetesen semmi gond sincsen, ha a fogyasztóknak alacsonyabb gáztarifák mellett kell kiegyenlíteniük a számláikat, csak korántsem biztos, hogy a most meghozott döntések hosszú távon is ezt a célt fogják szolgálni. Persze vannak olyan tételek, amelyek egyértelműen csak az április emelés elodázásáról szólnak, ilyen például a korábbi "kiegyenlítő elem" elszámolásából fakadó, várhatóan emelő díjtétel júliusra tolása, ideértve természetesen az ezzel járó finanszírozási költségeket is.

Összességében nem feltétlenül a rendeletmódosítások tartalmával van baj, hiszen a legtöbb esetben a költségekhez jobban igazodó metódusok kerültek bevezetésre, bár fontos kihangsúlyozni, hogy ezek főként a gázpiacon és a világgazdaságban lezajlott rendkívüli eseményeket "lovagolja meg", vagyis a normalizálódást követően a mostani költségcsökkentő tényezők a jövőben könnyen áremelő-hatással is járhatnak. A kérdés persze az, hogy akkor mi lesz majd a reakció. Ismét rendeletet módosítunk, vagy hagyjuk, hogy a gáz ára végre a piaci folyamatoknak megfelelően alakuljon?

A Fidesz nyilatkozatai egyébként szintén nem annak az irányába hatnak, hogy a párt a piackövető árazás híve lenne, hiszen a gázár-emelkedéssel kapcsolatban folyamatosan a kormány inkompetenciáját hangoztatja az emelkedés miatt.

Pedig az igazi "hozzá nem értés" ott mutatkozik/mutatkozott meg, hogy egy ármegállapítási folyamat közepén a kabinet két alkalommal is hozzányúlt a gázárakat befolyásoló jogszabályi környezethez, ráadásul egyértelműen politikai célokat szolgálva ezzel.

Nem igazán értem, hogy egy magát szakértőinek, gazdasági folyamatokat ismerőkből alakult kormányzatnak a leköszönést megelőző hónapokban miért van szüksége ilyen blamára - írja a szerző. Nem beszélve arról, hogy milyen üzenetet küldünk ezzel az országba befektetni kívánók számára akkor, amikor egyértelművé tesszük, hogy a bevételekkel még egyéves időtávon sem lehet biztosan számolni hazánkban, mert a szabályozási környezet olyan ingatag.