A december legvégén született adásvételi szerződés körülményeit a felek a január 17-ére kitűzött ukrajnai elnökválasztás miatt titokban tartják, mivel az befolyásolhatja a változó mértékben oroszbarát jelöltek esélyeit. A vételárat azonban tudni lehet: egymilliárd dollárról van szó.

Az üzletről személyesen Vlagyimir Putyin miniszterelnök - egyébként a Külkereskedelmi Bank felügyelőbizottságának elnöke - állapodott meg a konszern tényleges tulajdonosaival, Vitalij Gajdukkal, Szergej Tarutával és Oleg Mkrtcsannal, a cégcsoport 20-40-40 százalékos részvénycsomagjának birtokosaival.

A váratlan megállapodás nyomán - amelyre a médiában korábban semmi nem utalt - orosz tulajdonba kerülnek Magyarország, Lengyelország és Ukrajna legnagyobb vaskohászati üzemei. A dunaújvárosi Dunaferr mellett mostantól a moszkvai banké a lengyel Huta Czestochowa, valamint a dnyepropetrovszki az alcsevszki kombinát.

A tulajdonosokat a külföldi bankokkal, a többi között éppen az orosz Külkereskedelmi Bankkal szemben felhalmozott hatalmas adósságállomány késztette a konszern áruba bocsátására, amellyel megakadályozták a már elkerülhetetlennek látszó csődöt. Amely azért várt fenyegetővé, mert a tulajdonosok közül ketten - Taruta és Mkrtcsan - személyesen is súlyos anyagi gondokkal küszködnek, Gajduk pedig már két évvel korábban, tehát még a válság előtt bejelentette, hogy kiválik a tulajdonosi körből.

Akkor megegyezett két társával, hogy elképesztően magas, egymilliárd dolláros áron eladja nekik tíz százalékos részvénycsomagját, a cégcsoport anyagi nehézségei miatt azonban az adásvétel végül meghiúsult, bár az ár egy részét már kifizették. A vételár már felvett részét addigra azonban Gajduk más projektjeibe invesztálta, így Gajduknak megmaradt a 20 százalékos tulajdonrésze. Az így kialakult helyzetben az orosz banknak nem volt nehéz dolga.

Formálisan a Külkereskedelmi Bank 51 százalékos tulajdonrészt szerzett a konszernben, és 2010 végéig meghagyta Oleg Mkrtcsant a vezérigazgatói székben. A megállapodás értelmében ekkor majd a fennmaradó 49 százalék is orosz tulajdonba kerül, és a cégcsoport - Moszkvában dilettantizmussal vádolt -- teljes menedzseri körét valószínűleg lecserélik.

A vételárat az ukrán fél által folyamatosan átadott részvényeknek megfelelően utalják Moszkvában. 500 millió dollárt már 2010 első napjaiban kifizetnek. Az összeg tetemes részét a legsürgősebb hiteltörlesztésekre fordítják, de Kijevben úgy tudják, hogy sokmillió dollárt fordítanak az elnökválasztási kampányt finanszírozására is.

Ehhez az idézett forrás hozzáteszi: "a konszern és bizonyos ideje maga Vlagyimir Putyin politikai rokonszenve elég jól ismert". Magyarul: a közvélemény kutatások szerint a 28 százalékon álló Viktor Janukoviccsal szemben a választók csupán 14 százalékának rokonszenvét bíró Julia Timosenko kampányát pénzelik, egyebek mellett a Dunaferr árából.

Nem erősítették meg

Magyarországon az üzlet megkötését nem tudták megerősíteni az MTI-nek. A társaságnál nem kívántak nyilatkozni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közölte: a privatizációs szerződés értelmében 2009. december 31-ig volt lehetősége az államnak arra, hogy beleszóljon a Dunaferr (ISD Dunaferr) esetleges tulajdonosváltásába, addig ilyen nem történt. A közvetett tulajdonosváltással kapcsolatban nem voltak ilyen jogosítványai a vagyonkezelőnek, és információi sincsenek ilyen tranzakcióról.