A vezérigazgató hozzátette: 2010-ben a bevételi és kiadási tervek teljesítése jelenti a legnagyobb kihívást és egyben kockázatot, de az biztos, hogy hatékony és működőképes szervezetet vehet át a következő kormány által kinevezett menedzsment.

A Richter Gedeon Nyrt. részvényeire átcserélhető kötvénykibocsátásból 833,3 millió euró bevétel származott. A 2004-ben kibocsátott és 2009 szeptemberében lejáró kötvény kifizetése után 33,2 milliárd forint többletet könyvelhetett el az MNV Zrt. Nem csak az siker, hogy a pénzügyi válságban, Magyarország változó megítélésében jó feltételeket ért el a kibocsátó, hanem az is, hogy nagyon rövid idő alatt, nagyon szervezetten zajlott a tranzakció. A fő szervező Morgan Stanley & Co International plc mellett az UniCredit (Bayerische Hypo- und Vereinsbank AG) vett részt a kibocsátásban.

Az idei év egyik kockázata viszont a kötvény kamataihoz fűződik, ugyanis a Richtertől várható osztalék nem lesz elég a kamatok kifizetésére, és ezért a költségvetés által meghatározott 10 milliárd forintos tartalékból kell erre 6,6 milliárd forintot fordítani. Ezt pedig a 2010. évi üzleti terv előkészítésekor még nem lehetett látni - magyarázta a vezérigazgató.

A 2009-es év eredményei közé sorolta Kamarás Miklós azt, hogy 2009 augusztusára sikerült elkészíteni és auditáltatni az éves beszámolót, és minden remény megvan arra, hogy a 2009-es is határidőre, 2010. augusztus 15-re elkészül. Ezért kezdte meg az MNV egy 24 elemből álló intézkedési csomag végrehajtását, hogy az idei beszámoló megalapozottabb és tartalmasabb legyen, mint a 2008. évi volt.

A tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter decemberben jóváhagyta az MNV új szervezeti és működési szabályzatát, ami alsóbb szinteken is önálló hatásköröket jelöl ki. A nehézség az, hogy a felelősségvállalás "még nem ment át a rendszeren".

A működési szabályok változtatásának eredményét igazolta az, hogy decemberben az MNV megkapta az ISO 9001-es tanúsítványt. Ez azért is nagy eredmény, mert 2008 elejétől három teljesen különböző szabályozással és főleg szemlélettel működő szervezetet kellett "összegyúrni".

Az eredmények közé tartozik az is, hogy a kormány az ünnepek előtti utolsó ülésén elfogadta a 2008 óta készülő vagyonstratégiát.

Ugyanakkor még jelentős hátrányok vannak ügyek intézésében. Ilyen például az önkormányzatok jogos igényeinek kezelése. Az MNV vezérigazgatója a Balaton térségének regionális programjaiban a tulajdonosi együttműködés nehézkességét említette példaként.

Magyarázatként hozzátette: a területi irodák eddig csak előkészítő feladatot végeztek, még a legkisebb ügyekben sem dönthettek. A Nemzeti Földalap és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi ügyeiből 5-6 éves elintézetlen akták is maradtak, de a szervezet "önfejlődő képességét" mutatja az, hogy legalább előkerültek.

Valamelyest előrehaladt a minisztériumokkal és közintézményekkel a vagyonkezelési szerződések megkötése, de lassan születnek meg a megállapodások annak ellenére, hogy nem kell bérleti díjat fizetni.

Többszörös ellenőrzési rendszert vezetett be az MNV Zrt. a Nemzeti Földalapnál elkövetett egyedi hibák miatt. Jelenleg 24 tranzakció esetében folyik belső vizsgálat, és a már folyamatban lévő két földhasználati pályázat bírálatát egy kontroll bizottság is ellenőrzi majd.

A vezérigazgató ugyancsak kockázatnak nevezte a 2010. évi üzleti tervvel kapcsolatban a Malévben történő állami szerepvállalást. A kormányhatározat szerint a magyar állam lemond a Vnyesekonombank 32 millió eurós (mintegy 9 milliárd forint) garanciájának beváltásáról, ha az orosz bank középtávon hitellel biztosítja a magyar légitársaság finanszírozást és megszületnek azok a megállapodások, amelyek alapján a magyar állam ismét többségi tulajdonos lesz a Malévban.

Kamarás Miklós fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a problémákat az üzleti terv készítésekor még nem lehetett látni, vagy nem volt még elég információ ahhoz, hogy pontosabb lehessen a tervezni.

A bevételek nagyban függnek a politikai helyzettől. Az MNV 2-3 olyan tranzakciót készít elő, amely meghatározhatja az évet, és amelyben esélyes lehet a második félévi értékesítés.

A Nemzeti Földalap néhány kisebb területet hirdetett meg, csak olyanokat, amelyeknél 2009-ben lejárt, vagy 2010-ben jár le a haszonbérleti szerződése.

Nagy értékű ingatlanokat is meghirdet, illetve meghirdetett a vagyonkezelő, és kedvező tőzsdei árfolyam esetén szó lehet az FHB jelzálogbankban lévő állami tulajdon eladásáról.

Az előkészített tranzakciók sorsa nagyban függ attól a politikai hangulattól, amelyben a vagyonkezelő dolgozik. Kamarás Miklós példakánt említette, hogy jó esély lenne kínai befektetőt bevonni a recski bánya hasznosításába. A befektetőnek pénze és terve van a működtetésre. Az ügyletet teljes részletességgel megtárgyalták, és eszerint már a jövő év első negyedében jelentős bevételt hozna a megvalósítása. Viszont "kommunikációs kockázat is van", mert ha 20 éves átlagban az árutőzsdei árak felfelé mennek, azt lehet mondani, hogy "elherdálták" az állami vagyont.