Nem egészen igazak azok a hírek, miszerint a bankok nem tettek meg minden tőlük telhetőt, hogy megfelelően tájékoztassák ügyfeleiket - vélte Erdei Tamás. Tavaly ősszel minden bankot komoly sokk ért, nagy nehézséget jelentve a likviditás fenntartásában. Ez megoldódott, a refinanszírozás viszont jó ideig drága marad, aminek a hitelkamatokban is meg kellett látszódnia - fejtette ki Erdei. A forint gyengesége szintén meglátszódott a törlesztőrészletekben - tette hozzá. A bankrendszernek át kellett hárítania e kettőt, az ebből fakadó törlesztőrészlet-emelkedés senkinek sem volt jó.

A bankrendszer mindent elkövet a csak átmenetileg nehézségben lévő ügyfelekkel való megegyezés érdekében - hangzott el. Az átütemezés nem ördögtől való dolog, mióta bankrendszer van, létezik. Csak az ügyfelek kisebb aránya tartozik a kezelhetetlen esetek közé, ők belátható időn belül nem kerülnek vissza azok közé, akik fizetőképesek lehetnek. Velük nem lehet mit kezdeni, a bankoknak érvényesíteniük kell a biztosítékot, erről nem lehet lemondani - fogalmazott a szervezet elnöke.

Az árverések száma szerencsére nagyon kevés, ezekben általában csak becsatlakozik a végrehajtásba a bank, ugyanis általában a közüzemi számlák fizetésével gyűlik meg az ügyfelek baja, és nem a hitelükével - hívta fel a figyelmet. Az áthidaló megoldásokat mintegy 50 ezren vették eddig igénybe, a nem teljesítő hitelek aránya pedig év végén maximum tíz százalékon tetőzhet Magyarországon - tette hozzá ehhez Nyers Rezső, a szervezet főtitkára. Mindez 3-4 százalékos kockázati költségek mellett kezelhető, ehhez közel áll a bankrendszer - válaszolta kérdésre Erdei Tamás.

A kkv-k számára problémát okoz az export visszaesése, a költségek növekedése, a piacaik beszűkülése, a tőkehiány. Köztük is vannak, akiknél nem látható, hogy tudnák fizetni hiteleiket, esetükben nem elkerülhető a felszámolás - fejtette ki Erdei Tamás. Náluk egyes eszközök forgalomképtelensége is veszteséget jelenthet a bankok számára.

A Magatartási Kódex mellett a fogyasztási hitelekkel kapcsolatos európai uniós direktívák átültetéséről is szólt Erdei Tamás. Ez utóbbit nem szabad a jelzáloghitelekre kiterjeszteni a Bankszövetség álláspontja szerint. Ugyanígy nem szabad túlzott szigort alkalmazni a hitelezésben sem, ezekről elmondta: az elvekben egyezőség van, néhány héten belül egy kormányrendelet-tervezet készül el a hitelezés felelősebbé tétele érdekében. A forinthiteleknél 75-80, euróhiteleknél 60-65 százalék körüli loan-to-value korlát elfogadható a Bankszövetség szerint, emellé az MNB által javasolt payment-to-income helyett a banki kockázat-kezelés szigorítására van szükség - hangzott el. Az ügynöki tevékenység szabályozatlansága fenntarthatatlan, képzettséghez kell kötni a tevékenység végzését, az ezt célzó kodifikációs munka is a vége felé jár - jelentette be Erdei.

2010-ben mind a lakossági, mind a vállalati hitelpiacon stagnálást vár a Bankszövetség, legalábbis az első félévben. A nem fizető hitelek aránya és ennek nyomán a céltartalék-képzés is csökkenhet jövőre a szervezet várakozásai szerint.