Infostart.hu
eur:
362.29
usd:
323.39
bux:
146064.21
2026. november 9. hétfő Tivadar

Hogyan rázódik helyre Közép-Európa a válság után?

Jóllehet Közép-Európát 2009 elején még a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette, a nemzeti kormányok, az Európai Unió, különböző nemzetközi szervezetek, valamint a régió vezető vállalatainak szigorú intézkedései eredményeként a régió mára eltávolodott a szakadék szélétől - ez a Deloitte tanácsadó cég idei, a térség 500 legnagyobb vállalatáról és a közép-európai régióról szóló jelentésének legfontosabb következtetése.

Azon cégek és országok fognak leginkább megerősödni a régióban, amelyek képesek megragadni a válság nyújtotta megismételhetetlen lehetőséget arra, hogy átalakítsák, megreformálják elavult rendszereiket, szervezeteiket és folyamataikat - mondta a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának közép-európai vezetője, aki hozzátette: a régió számára a kérdés jelenleg nem az, hogy vajon lesz-e kilábalás, inkább az, hogy ez a kilábalás mennyire lesz gyors és fenntartható.

Közép-Európa a 2009-et megelőző években "a világgazdaság kedvence volt" - állapítja meg a tanulmány, amely szerint a 2008 végén és 2009 elején megfigyelhető trendforduló drasztikus volt, és félő volt, hogy "a válság módszeresen letarolja az egész régiót, vagy legalábbis annak egyes részeit".

Seres Béla elmondta: az idei, immáron harmadik ilyen jelentésben közölt ranglista segítségével könnyen összehasonlítható a régió legnagyobb vállalatainak idei teljesítménye a megelőző években nyújtottakkal. A jelentés azt is megvilágítja, hogyan követi országaik teljesítményét a régió 500 legnagyobb cégének teljesítménye - 2008 első három negyedévében még folyamatos növekedést, a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására pedig visszaesést mutatva.

2008-ban 388 vállalat (a régiós első 500 cég 78%-a) átlagosan 20 százalékkal növelte árbevételét. 2009 első negyedévében viszont (azon cégek körében, amelyekről idei pénzügyi adatok is a Deloitte rendelkezésre álltak) a vállalkozások háromnegyede (76%) már átlagosan 23 százalékos árbevétel-csökkenésről számolt be 2008 első negyedévéhez képest.

2009 első két negyedévének gazdasági adatai alapján egyelőre korai lenne megjósolni a közép-európai helyreállás ütemét - hangsúlyozta a szakértő, aki azonban hozzátette: a régió országai teljesítményük alapján valószínűleg három csoportba oszthatók majd.

Az első csoportba azok az országok kerültek, ahol további kihívásokat jelenthet a recesszió megállítása - ilyen például Horvátország, Észtország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Szerbia, Ukrajna és mellettük Magyarország is. A másik csoportba azok az országok tartoznak, ahol valamelyest enyhébb a recesszió: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Csehország, Moldova, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

A harmadik csoport pedig egyetlen tagból áll, amely speciális helyzetben van: Közép-Európa országai között Lengyelországot sajátos módon nem érintette a válság - GDP-növekedése 2009 első két negyedévében 0,8 százalék, illetve 1,1 százalék volt.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meg lehetne állítani a kisboltmegszűnési lavinát?

Meg lehetne állítani a kisboltmegszűnési lavinát?

Évente 3-4 ezer üzlet zár be Magyarországon, a működő kereskedelmi egységek száma ma már 92 ezer alatt van. A kisboltok mellett a nem élelmiszert áruló szakboltok bezárása is nagy gondot jelent, erről beszélt az InfoRádióban Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. De a megoldás összetevőiről is.

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×