Az egyik legfontosabb érv a nyugdíjrendszer átalakítására az, hogy idősödik a magyar társadalom: míg 2010-ben várhatóan 24 százalékos a 65 éven felüliek aránya, addig 2030-ra ez a ráta 35, 2050-re 48 százalékra nő - mondta a szociális és munkaügyi miniszter, aki szerint az a legnagyobb probléma, hogy a jelenlegi rendszerben érdemesebb idő előtt nyugdíjba menni, mint aktívnak maradni a munkaerőpiacon.
Herczog László hozzátette: a kormányzat által eddig megtett intézkedések közül rövid távon a 13. havi illetmény elvonásának van legnagyobb hatása a költségvetésre nézve, ugyanakkor hosszú távon az úgynevezett valorizáció hozhatja a legtöbbet és komoly megtakarítás várható az életkor emelésétől is. Herczog László úgy fogalmazott: a korhatáremelés hatására 1 százalékos GDP-megtakarítás várható.
A miniszter a várható nyugdíjreformmal kapcsolatosan mindössze kérdéseket, problémákat fogalmazott meg, egyértelmű állásfoglalást egyetlen nyugdíjbiztosítási modell mellett sem tett és további változtatásokról sem beszélt.
A Fidesz a konferencián felszólaló alelnöke szerint súlyos probléma, hogy egyre kevesebb gyermek születik és a kormány a legutóbbi intézkedéseivel kicsit sem ösztönzi a gyermekvállalást.
Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok, az alacsony képzettségűek és az 50 felettiek körében a legkevésbé aktívak a munkaerőpiacon. A politikus hozzátette: abban egyetért, hogy változtatni kell, mert különben összeomlik a nyugdíjrendszer, ugyanakkor a kormány által felvázolt változtatások sem teszik életképesebbé a rendszert.
Varga Mihály leszögezte: a Fidesz számára egy cél van, hogy ha és amennyiben kormányzati szerepet kap, olyan nyugdíjrendszert valósítson meg, amely egyszerűen és tömören arra irányul, hogy mindenki annyit kapjon vissza, amennyit befizetett. A fideszes politikus szerint további változások a nyugdíjrendszerben ebben a politikai ciklusban már nem várhatóak.
Hanganyag: Panulin Ildikó