Januárban kamatemelkedés, azóta a forint további gyengülése növeli a devizaalapú hitelek törlesztőrészleteit. Ez utóbbi legalább megállt, sőt az elmúlt egy hónapban nagyjából 10 százalékot erősödött a forint mind az euróhoz, mind a svájci frankhoz képest, ami könnyebbséget hoz azoknak, akik nem forintalapú hitelből fizették ki például a lakásukat.

A probléma a lakosság jelentős részét érinti, ezért a kereszténydemokraták azt kezdeményezték, hogy a parlamentben egy erre a célra felállított vizsgálóbizottság tekintse át, jogszerűen járnak-e el a bankok, és ha igen, milyen változtatásokra van szükség a lakosság terheinek csökkentése és az átláthatóság javítása érdekében.

Ahogy Mészáros József, a párt Barankovics István Alapítványa kuratóriumának elnöke elmondta, arra kíváncsiak: milyen összefüggés áll fenn a törlesztőrészletek gyors növekedése és az árfolyamváltozás között, megfelelőek, érthetőek-e a bankok által kiküldött értesítők.

Az alapítvány által kidolgozott, és a párt képviselői által az Országgyűlésnek benyújtott beadvány szerint megvizsgálandó, mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak, illetve, hogy a kezelési költségek változásait mi indokolja. Azt Mészáros József is elismeri, hogy ez a pénzügyi felügyelet dolga lenne, de szavai szerint a szervezet nem jár el kellően akkurátusan, így a parlamentnek kell lépnie.

Kamatok és árfolyamok

A devizaalapú hitelek törlesztő részletét befolyásolja a svájci frank vagy az euró árfolyama, de a kamatszint is. Bár a svájci jegybank az elmúlt fél évben folyamatosan csökkentette az alapkamatot, ennek hatását a magyar hitelesek egyáltalán nem fogják érzékelni, sőt nálunk inkább emelkednek a kamatok.

Ahogy Orosz Dániel, az AXA csoport magyarországi stratégiai tanácsadójának elemzéséből kiderül, az elmúlt időszakban Magyarország országkockázati prémiuma több mint 5,5 százalékkal emelkedett. Azaz hiába a svájci kamatcsökkentés, a Magyarországon működő bankok számára ez nem jelent könnyebbséget, így ügyfeleik számára sem.

Az árfolyamok is jelentősen romlottak az elmúlt hét hónapban, ám nagyjából egy hónapja emelkednek, így ezek a törlesztő részletekben is megmutatkoznak. A svájci frank árfolyama október elején volt a legkedvezőbb. Akkor a jegybank által meghatározott középárfolyam 152,84 forint volt, a hónap végére azonban már 23 százalékot gyengült a forint a svájci frankhoz képest, 188,13 forintra.

Tavaly a legrosszabb árfolyam december 22-én volt, akkor 172,45 forintba került a svájci valuta, idén azonban sokkal nagyobb gyengülést is mutatott: március 6-ára 215 forintra gyengült, azaz 41 százalékkal volt drágább a forintban kifejezett értéke, mint október 1-jén. Azóta javul az árfolyam, május 6-án 189 forinton áll, így mintegy 13 százalékot erősödött a legrosszabb árfolyamhoz képest.Az euró árfolyama is hasonló ívet írt le az elmúlt hét hónapban, a legjobban, 241,52 forinton október 1-jén állt, míg 22-áre már 275,79 forintra erősödött. Ezt követően az év végéig javult az árfolyam, ám január közepén ismét gyengülni kezdett.

Az árfolyam február 4-én lépte át a 300 forintot, február 18-án már 307 forinton állt, a legrosszabb képet azonban március 6-án mutatott, amikor 316 forintba került egy euró, azaz 30 százalékkal volt drágább, mint október 1-jén. Április 2-a óta ismét 300 forint alatt van az árfolyam, és folyamatosan erősödik a forint az euróhoz képest, jelenleg 285 forinton áll, azaz nagyjából 10 százalékkal erősebb, mint a legrosszabb árfolyam idején volt.

Hogyan számolnak a bankok?

Az inforadio.hu a felkeresett bankok legtöbbjétől azt a választ kapta, hogy a törlesztőrészleteket havonta számolják újra, és a törlesztés napján érvényes eladási árfolyamhoz igazítják. Ezt a gyakorlatot követi az MKB, a K & H és az OTP is, valamint a CIB és a Budapest Bank egyaránt.

A Raiffeisen azonban nem. A bank féléves kamatperiódusokkal számol, ezalatt a törlesztőrészletek forintösszegén sem változtat. Ha az árfolyam a perióduson belül elmozdul, akkor romló forint esetén növeli a hiteltőke összegét, javulónál azonban csökkenti. Így bár a raiffeiseneseknek nem kellett az elmúlt időszakban hónapról hónapra nagyobb összeget kisajtolniuk magukból, elképzelhető, hogy a periódus végén nagyot néznek, mert hiába fizettek rendszeresen, a tartozásuk nem csökkent.

A kamatváltozások esetében már eltérő politikát folytatnak, egyes bankok fél-, mások egyéves periódusonként határozzák meg a kamatszintet.

Összehasonlításképpen a bankok mindegyikét arra kértük, küldjék el táblázatosan, hogyan alakult az 5 millió forintos, 10 évre felvett, svájcifrank-alapú, valamint euróalapú hitelek forintban kifejezett törlesztő részlete a válság kirobbanása óta, azaz október elejétől mostanáig.

A legtöbb banktól azt a választ kaptuk, hogy a feltételek attól függően változnak, hogy ki, mikor vette fel hitelét, így konkrétumokat nem tudnak mondani. Egy pénzintézet, a CIB Bank mégis tudott, itt október 1-jén egy 5 millió forintos, 10 évre felvett svájcifrank-alapú hitel törlesztéseként, amelyet 4,69 százalékos kamatra ad a bank, 54 340 forintot kellett kifizetni törlesztésként, egy hónappal később már 61 641 forintot, míg december elején 59 866 forintot. Január elején ismét emelkedett a részlet, 62 521 forintra, február elején már 70 083 forint volt, a legmagasabb értéket pedig márciusban érte el, 72 836 forintot. Ezt követően csökkenni kezdett, előbb kis mértékben, 71 263 forintra, míg májusra 66 962 forintra.

Az euróalapú hitelek részlete egy kicsivel magasabbról indult, bár kisebb kilengést mutatott, október 1-jén 56 245 forint volt, egy hónappal később 59 793 forint, majd 60 246 forinti, január elején 61 628 forint, februárban már 68 441 forint, márciusban 70 524 forint, majd 70 588 forint, májusban azonban már csak 66 304 forintot kell törleszteni.

A részlet tehát követi a devizaárfolyam alakulását, ahogy a többi banknál is. A számítások az egyes pénzintézeteknél mindössze a fordulónapokban térnek el, van olyan bank, amely egy bizonyos naphoz, míg másoknál a törlesztés kifizetésének napjához kötődik.A bankok válaszaiból az is kiderült, hogy egyre többen választják a forintalapú hiteleket az árfolyamkockázat kivédése miatt, ha mégis devizaalapú csomagot kérnek, akkor az eurót választják, annál is inkább, mert sok bank már nem ajánl svájcifrank-alapúakat. Ennek ellenére a hitelállományban még mindig a legnagyobb arányt ez képviseli.

A hitelkérelmek az elmúlt időszakban ismét megugrottak, amely a szakemberek szerint az állami lakástámogatások tervezett megvonásával magyarázható. Az OTP-nél például az elmúlt néhány hétben megduplázódott a napi hitelkérelmek száma.

Bedőlt hitelek

A bankok szintén szűkszavúan nyilatkoznak a bedőlt, vagy késedelmesen törlesztett hitelek számát illetően. Az minden válaszból kiderült, hogy ezek száma emelkedett az elmúlt időszakban, de hogy pontosan mennyivel, arról sehol nem adtak tájékoztatást.

A CIB Bank tájékoztatása szerint októbertől folyamatosan kell kezelniük fizetési nehézségekkel vagy nemfizetéssel kapcsolatos problémákat, és a korábbinál jóval több a problémás ügyfél, de hogy pontosan mennyi, azt itt sem közölték. Az OTP annyit közölt, hogy tavaly 1,2-1,4 százalékponttal emelkedett a problémás kintlévőségek állománya, az adósok nagy része azonban eleget tesz a fizetési kötelezettségének.