Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Hiába találták meg az elveszett kincset, nem tarthatják meg

A szenzációsnak induló felfedezésből hamar bírósági ügy lett, és végül a kincsvadászok hiába nem kíméltek időt, energiát és befektetést, az "indiai Titanic" kincse nem maradhat náluk, be kell szolgáltatniuk.

1942. november 23-án II. világháborús hadicselekményként elsüllyesztették az SS Tilawa nevű hajót, amely Mumbaiból tartott a dél-afrikai Durban felé, fedélzetén 732 utassal és 222 fős személyzettel - foglalta össze az Origo. A hajó célja az utasok és 6000 tonna rakomány célba juttatása volt.

A hajó sosem ért célba, ugyanis a Seychelles-szigeteknél két japán torpedó is eltalálta, ennek következtében elsüllyedt, 280 ember halálát okozva. Az SS Tilawa volt az egyetlen olyan polgári hajó, melyet a II. világháborúban elsüllyesztettek az Indiai-óceánon, és nagyon hamar az "indiai Titanic" néven kezdték emlegetni.

Azonban a tragédia nem csak a régészek, hanem a kincsvadászok képzeletét is izgatta. 2012-ben Ross Hyett brit autóversenyző megalapította az Argentum Exploration nevű céget, befektetőket szerzett hozzá, és nekiállt felkutatni a tenger fenekén nyugvó hajóroncsokat. Így az SS Tilawát is, melynek

rakományából a legértékesebb hányadot az a 2365 ezüstrúd jelentette, melyekből Dél-Afrikában vertek volna pénzérméket.

A csapat a kincset meg is találta 2017-ben a Seychelles-szigetek térségében, 3500 méter mélységben. Az ezüstöt kiemelték, majd két év megfeszített munkája után a hajó maradványaira is ráakadtak. Megtalálásakor az ezüst értéke 43 millió dollár volt, ami mostani árfolyamon nagyjából 15,5 milliárd forintnak felel meg.

Mint írják, a szenzációs felfedezés azonban hamar tárgyalótermi drámává változott. Bár az Argentum-nál a legkorszerűbb technikával rendelkeztek a tengeri kutatásokhoz, de téves információkkal bírtak arról, hogy az "indiai Titanic" ezüstje melyik országot illeti meg, noha ezekkel győzték meg a befektetőket a vállalkozás finanszírozásáról.

A cég ugyanis úgy vélte, hogy a brit kormány adott fedezetet az ezüstre, ám ez nem volt helytálló. A kincsvadászok azt hitték, mivel a szállítmányra Dél-Afrika felségvizein kívül bukkantak, így az ország nem formálhat rá jogot. Ám a hosszadalmas, éveken át elhúzódó bírósági eljárást most a brit Legfelsőbb Bíróság döntése zárta le.

A bíróság kimondta, hogy az ezüstkincs a Dél-afrikai Köztársaságot illeti meg, és azzal kapcsolatban a vállalkozás nem tarthat igényt semmire, még kompenzációra sem a megtalálásért.

A döntést azzal indokolták, hogy az ezüst eredeti célja nem kereskedelmi jellegű volt, ugyanis a pénzverést a dél-afrikai állam valósította volna meg, nem pedig piacon alapon történt volna. Ezért a kincset kiemelők mint "megtalálók" nem tarthatnak rá igényt.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×