eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Hiába találták meg az elveszett kincset, nem tarthatják meg

A szenzációsnak induló felfedezésből hamar bírósági ügy lett, és végül a kincsvadászok hiába nem kíméltek időt, energiát és befektetést, az "indiai Titanic" kincse nem maradhat náluk, be kell szolgáltatniuk.

1942. november 23-án II. világháborús hadicselekményként elsüllyesztették az SS Tilawa nevű hajót, amely Mumbaiból tartott a dél-afrikai Durban felé, fedélzetén 732 utassal és 222 fős személyzettel - foglalta össze az Origo. A hajó célja az utasok és 6000 tonna rakomány célba juttatása volt.

A hajó sosem ért célba, ugyanis a Seychelles-szigeteknél két japán torpedó is eltalálta, ennek következtében elsüllyedt, 280 ember halálát okozva. Az SS Tilawa volt az egyetlen olyan polgári hajó, melyet a II. világháborúban elsüllyesztettek az Indiai-óceánon, és nagyon hamar az "indiai Titanic" néven kezdték emlegetni.

Azonban a tragédia nem csak a régészek, hanem a kincsvadászok képzeletét is izgatta. 2012-ben Ross Hyett brit autóversenyző megalapította az Argentum Exploration nevű céget, befektetőket szerzett hozzá, és nekiállt felkutatni a tenger fenekén nyugvó hajóroncsokat. Így az SS Tilawát is, melynek

rakományából a legértékesebb hányadot az a 2365 ezüstrúd jelentette, melyekből Dél-Afrikában vertek volna pénzérméket.

A csapat a kincset meg is találta 2017-ben a Seychelles-szigetek térségében, 3500 méter mélységben. Az ezüstöt kiemelték, majd két év megfeszített munkája után a hajó maradványaira is ráakadtak. Megtalálásakor az ezüst értéke 43 millió dollár volt, ami mostani árfolyamon nagyjából 15,5 milliárd forintnak felel meg.

Mint írják, a szenzációs felfedezés azonban hamar tárgyalótermi drámává változott. Bár az Argentum-nál a legkorszerűbb technikával rendelkeztek a tengeri kutatásokhoz, de téves információkkal bírtak arról, hogy az "indiai Titanic" ezüstje melyik országot illeti meg, noha ezekkel győzték meg a befektetőket a vállalkozás finanszírozásáról.

A cég ugyanis úgy vélte, hogy a brit kormány adott fedezetet az ezüstre, ám ez nem volt helytálló. A kincsvadászok azt hitték, mivel a szállítmányra Dél-Afrika felségvizein kívül bukkantak, így az ország nem formálhat rá jogot. Ám a hosszadalmas, éveken át elhúzódó bírósági eljárást most a brit Legfelsőbb Bíróság döntése zárta le.

A bíróság kimondta, hogy az ezüstkincs a Dél-afrikai Köztársaságot illeti meg, és azzal kapcsolatban a vállalkozás nem tarthat igényt semmire, még kompenzációra sem a megtalálásért.

A döntést azzal indokolták, hogy az ezüst eredeti célja nem kereskedelmi jellegű volt, ugyanis a pénzverést a dél-afrikai állam valósította volna meg, nem pedig piacon alapon történt volna. Ezért a kincset kiemelők mint "megtalálók" nem tarthatnak rá igényt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×