A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2009 első negyedévben közel 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2008 hasonló időszakához képest. Ugyanakkor a Coface szerint a nemfizetés szempontjából a legrosszabb időszak még csak most következik. A válság hatásának és végének megállapításához legalább egy évre van szükség, vagyis a mostani krízis következményei csak 2009 végére válnak láthatóvá. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon a fizetési morál egyre mélyebbre süllyed.

A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, az építőipar, az autóipar bizonyos területei - például az autóipari beszállítás, az autókereskedelem -, valamint a szórakoztatóelektronika és a logisztika; ezen belül is a fuvarozás. Igazából viszonylag biztonságos helyzetben az energiaipar és a telekommunikációs szektor van - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Továbbra is rendkívül alacsony az "igazi csődeljárásoknak" a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években alig haladja meg a néhány tucatot. 2009 első három hónapjában például csak 11 ilyen eljárás indult Magyarországon.

A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos még mindig nem a gazdaság élénkülése.

Nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében, állítja Dercze Zoltán országigazgató. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek, ahol szintén érezhető a gazdasági lassulás, így csökken a magyar termékek iránti kereslet.

Egyetlen út: a költségek csökkentése

Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, amely a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló hatást okozott. De az építőipar sincs rózsás helyzetben, ahol jelentős csökkentek az állami beruházások, és az amúgy is túlzsúfolt szektort már évek óta kínozza a körbetartozás ez még jobban nehezíteni fogja a válságban lévő a vállalatok sorsát és a cégek fizetőképessége csak még jobban romlani fog.

Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első negyedévében a legtöbb eljárást a fővárosban valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több, mint 40 százalékát). Budapesten az eljárások 31,88 százalékát, Pest megyében, pedig 9,98 százalékát indították. A 19 megye és Budapest közül csupán két térségnek Baranya és Tolna megyének sikerült fizetési kockázatán javítani.