Hozzátette: nem kedvez a folyamatoknak az sem, hogy az Egyesült Államokban az év végén választások lesznek - mondta el az InfoRádiónak Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline elemzője.

Az amerikai szövetségi bank, a Fed harcba szállt a gazdasági visszaeséssel, egyik közleményében nem zárta ki a további kamatcsökkentést sem. A szövetségi bank az inflációs célokat tehát rövid távon mellőzi.

Hogy a jövőben mi várható, és lesz-e szükség további kamatvágásra, azt egyelőre a Fed sem tudja. Ha úgy látják, hogy a gazdaság kezd stabilizálódni, akkor előtérbe kerülhet az inflációs cél, és nem lesz több kamatcsökkentés.

Hatalmas veszteséget okoz

Nemrég látott napvilágot az a hír, hogy akár 400 milliárd dollár is lehet az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság miatti veszteség.

Varga Eszter, a Central European Credit Ingatlanhitel Zrt. vezérigazgatója korábban az InfoRádióban azt mondta: a rossz jelzáloghitelek bedőlési csúcsa 2008-ra várható az Egyesült Államokban, a válság hatását pedig már a lakosság is érzi.

Az amerikai lakosság már csökkentette a fogyasztását és a munkanélküliség is emelkedett a másodlagos jelzálogpiaci válság következtében.

A válság oka 2001-től eredeztethető, ekkor ugyanis az alacsony kamatszintnek köszönhetően a lakosság jelentős ingatlanvásárlásba kezdett, az emberek már nemcsak a saját igényeik kielégítésére vásároltak házakat, hanem befektetési céllal is.

Varga Eszter hozzátette: ennek köszönhetően az ingatlanárak 10-15 százalékkal emelkedtek, aminek hatására a bankok és a hiteleket finanszírozó befektetők felbátorodtak. A pénzintézetek a növekvő versenyben egyre nagyobb kockázatot vállaltak: már önrész és adósvizsgálat nélkül is adtak hiteleket a lakásokra vagy a házakra.

Mindezek fedezetére értékpapírokat bocsátottak ki, sok befektető pedig már nem is az ingatlanokban, hanem ezekben a másodlagos papírokban látott lehetőséget. 2006-ban azonban emelkedtek a kamatok.

Ennek eredményeként megcsappantak az ingatlanbefektetések, a már felvett hitelek törlesztő részletei pedig emelkedtek. Az ingatlanárak esni kezdtek, az úgynevezett rossz hitelek pedig elkezdtek bedőlni.

A piac ekkor ismerte fel, hogy igen kockázatos volt az önerő megléte és a fizetőképesség vizsgálata nélkül kiadni a hiteleket. Az árcsökkenés miatt ugyanis ezeket gyakran még a ház ára sem fedezte.

Mindez hatalmas piaci bizalmatlanságot okozott. Ennek következtében a bankok visszafogták hitelezésüket, ami tovább növelte a válságot.

Ez már érezteti hatását az egész amerikai gazdaságban: a lakosság visszafogta a fogyasztást, a munkanélküliség pedig emelkedett az Egyesült Államokban. A befektetési kedv csökkenése már az egész világon érzékelhető.

Varga Eszter szavai szerint az amerikai központi bank most a válság feloldása érdekében kamatcsökkentéssel hatalmas pénzt pumpál a gazdaságba. Azt pedig még senki nem tudja, hogy átmeneti válságra lehet számítani vagy elhúzódó recesszióra.