Arról, hogy pánik van-e a nemzetközi tőzsdéken, vitáznak az elemzők. Egy biztos, hogy a Dow Jones eheti - megnyugtatónak tűnő - lélegzetvétele után ismét esni kezdtek a nagy nemzetközi tőzsdék indexei.

A Japán Nikkei értéke két százalékot, a Hong Kong-ié közel négyet zuhant, a legsokkolóbb esést azonban Szöül produkálta, ahol közel hét százalékot esett az index értéke. Ez azt jelenti, hogy az ázsiai tőzsdék hónapok óta nem teljesítettek ilyen rosszul, mint most.

Sötét volt a hangulat Európában is, ahogy a londoni Footsie délre közel három százalékot, a német DAX pedig két és felet veszített értékéből. A francia CAC-40 is jelentős - háromszázalékos zuhanást - produkált.

Ezzel szemben a probléma kiindulópontjában, az Egyesült Államokban viszonylag mérsékelt, kevesebb, mint másfél százalékos volt az esés.

A pénzpiacok az úgynevezett másodlagos jelzálogpiac amerikai gondjai miatt inogtak meg. Ezeket a hitelkonstrukciókat általában a bankok számára nagy kockázatot jelentő, jobbára szegény lakástulajdonosok veszik igénybe.

Azt, hogy egyre többen vannak, akiknek bedől a hitelük, azonban a másodlagos jelzálogpiacba befektető nemzetközi bankok, és a nemzetközi pénzpiacok is most a saját bőrükön tapasztalják.

A befektetők bizonytalanságát csak erősíti, hogy nem tudni, milyen mértékű problémáról van szó. Egyes becslések szerint 300 milliárd dollárnyi hitel esetében lehet arról beszélni, hogy az adósok nem fizethetnek. Ennek nyomán konzervatívabb, de kisebb kockázatot jelentő befektetésekbe menekítik pénzüket.

Jó példa az amerikai másodlagos jelzálogpiac nemzetközi hatására, hogy egy ausztrál jelzáloghitelező, a RAMS azt jelentette, hogy részvényei 36 százalékot veszítettek értékükből.

A különböző nemzeti és regionális jegybankok azzal próbálták mérsékelni a gondokat, hogy pénzt pumpáltak a bankrendszerbe, de eddig úgy tűnik, ennek nem volt semmi hatása, mert a bankrészvények tovább zuhantak.