Simor András az InfoRádiónak adott exkluzív interjújában azt mondta: az uniós források elsődlegesen nem arra valók, hogy a legelmaradottabb térségek felzárkózását szolgálják.

Mint mondta, az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy amíg egy ország fejlettsége, GDP-je nem éri el az uniós átlag 70 százalékát, addig az országrészek közötti egyenlőtlenségek növekednek.

Ez egy természetes folyamat, amelybe Simor András szerint nem szerencsés beavatkozni, mert annak a vártnál éppen ellentétes hatása lehet.

A jegybank elnöke egy másik, 2004-ben kibocsátott európai uniós tanulmányra is felhívta a figyelmet, amely azt összegezte: mely tényezők szükségesek ahhoz, hogy egy ország hatékonyan tudja felhasználni az uniós forrásokat.

Eszerint igen fontosak a makrogazdasági mutatók értékei, azaz megfelelő költségvetési és monetáris politika segítheti a hatékonyságot.

A gyorsan növekvő infláció például ebből a szempontból igen káros lehet, mint ahogy a magas államháztartási hiány is, valamint az, ha az ország adóssága jelentős.Az MNB elnöke szerint célszerű centralizálni a forrásokat, és olyan térségekhez is el kell juttatni a fejlesztési pénzeket, amelyektől a saját tőkevonzó képességüknek köszönhetően gyors fejlődés várható.

Simor András rámutatott: az oktatásra és a humánerő fejlesztésére, karbantartására legalább annyit kell fordítani, mint a fizikai infrastruktúrafejlesztésre. Mint mondta, nem elég közutakat vagy vasutakat építeni, hanem oktatásra, egészségügyre és környezetvédelemre is kell, valamint arra, hogy javuljon az emberek munkaképessége.

Hangsúlyozta: az uniós forrásokat általában olyan beruházásokra kell fordítani, amelyek addicionálisak, azaz amelyeket az adott ország nem végeznek el saját forrásból.

Hozzátette azonban, hogy egy olyan ország esetében, mint Magyarország, amely éppen egy költségvetési megszorításon megy keresztül, nehéz meghatározni, hogy melyek az addicionális beruházások.