A magyar állam nem gazdálkodott megfelelően az Európai Unió által kiosztott szén-dioxid-kvótákkal - mondta az InfoRádiónak a Debreceni Egyetem docense.
Az 1997-ben több mint száz ország által aláírt kyotói egyezményben Magyarország vállalta, hogy az 1985-ös állapothoz képest hat százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2012-ig.
Bai Attila szerint ez megvalósítható, mivel a rendszerváltozás után a nagyobb gyárak bezárásával jelentősen csökkent a szén-dioxid-emisszió.
A későbbiekben viszont gondot okozhat, hogy Magyarország a tavaly indult kvótakereskedelemben a korábbi 30 helyett csak 1-2 euróért adta el márciusban a kibocsátási egységeket.
"Elkótyavetyéltük ezt a lehetőséget" - mondta a docens, aki szerint Magyarország a kedvezményezett vállalatokat egyáltalán nem kényszeríti arra, hogy csökkentsék a kibocsátásukat.
A szakértő szerint 2012 után bajban lehet Magyarország, az Európai Unió által előírt 2020-ig tervezett 20 százalékos csökkentést ugyanis nehezebb lesz elérni, a kvótákat pedig eladtuk.
A nyugat-európai államokban is gondot okoz a további kibocsátás-csökkentés, az ottani gyárakban ugyanis már modern technológiával dolgoznak, és nekik ehhez képest kell ugyanannyival csökkenteni a levegőbe engedett gáz mértékét.
Õk ezért kelet-európai államokban hajtanak végre környezetvédelmi beruházásokat, így vásárolva kvótát a szegényebb, de emissziót tekintve kedvezőbb helyzetben lévő államoktól.
Ez Magyarországnak jó, hiszen a tisztább levegő mellett munkahelyeket is teremt, mi viszont 2012 után csak óriási költségek árán tudjuk majd teljesíteni az uniós feltételeket.