A szakember emlékeztetett arra, hogy le szokták kicsinyelni azt az összeget, amelyet az állam önmagán tudna megtakarítani, arra hivatkozva, hogy az elbocsátások után végkielégítéseket kell fizetni, illetve igen nagy az apparátus ellenállása.

Ugyanakkor az államapparátus intézményfenntartási költsége 2.000 milliárd forint, míg például szociális kiadásokra csak 800 milliárd forint jut.

Ebből a 2.000 milliárd forintból elbocsátásokkal és a feleslegesen burjánzó intézmények megszüntetésével meg lehet takarítani tíz százalékot - hangsúlyozta Palócz Éva.

A Kopint-Datorg kutatási vezérigazgató-helyettese hozzáfűzte: nagyon szigorúan számon kell kérni a hivataloktól, hogy mit végeztek, és csak azt kiadni külső megbízásba, amire feltétlenül szükség van.

Palócz Éva szerint ezen kívül tízmilliárdos nagyságrendben lehet megtakarítani a műsorszórás támogatására kiutalt 45 milliárd forintból; a fogyasztói ártámogatásoknál pedig érvényesíteni kellene a rászorultsági elvet.

Nagyobb áfa, több bevétel

Az általános forgalmi adó mérsékelt, 15 százalékos kulcsának 20 százalékra emelése az év végéig 150 milliárd forint többletbevételt jelentene, ha erre még júliusban sor kerül - mondta el Palócz Éva.

A kutatási vezérigazgató-helyettes szerint ez az áfaemelés elkerülhetetlen.

A probléma a felső áfakulcs 5 százalékpontos csökkentése volt, ami önmagában nem lett volna rossz ötlet, csakhogy az állam nem hajtotta végre ezzel párhuzamosan az ígéretét a működési kiadások 300 milliárd forinttal való visszafogására - hangsúlyozta a szakember.

Palócz Éva úgy véli: az áfaemelés nem okozna drasztikus élelmiszerár-emelkedést, mivel az erős verseny miatt a kereskedők csak részben terhelnék a költségeket a fogyasztókra.