eur:
411.33
usd:
391.89
bux:
79988.37
2024. november 26. kedd Virág

Szerződések APEH-vizsgálata: tartalomhoz a forma?

Nem sérül a vállalkozás szabadsága, amikor egy állami hivatal - például az APEH - nem a szerződések neve, hanem azok szubjektíven megítélhető tartalma alapján bírál el egy kontraktust - mondta az InfoRádiónak az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese. A tét az, hogy az adóhatóság bújtatott munkaviszony létrehozásának minősíti-e a kényszervállalkozók szerződéskötését.

Az utóbbi hetekben egyre több szó esik az úgynevezett színlelt szerződésekkel kapcsolatos 2006. júliusig tartó moratórium lejártáról. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint problémát jelent az APEH ellenőrzési gyakorlata.

Takács Albert az InfoRádióban rámutatott: egyfelől a kényszervállalkozókra is érvényes az a pénzforgalmi minimum, ami alatt az APEH fokozottan ellenőriz. Másfelől az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy a szerződéseket ne a nevük, hanem a tartalmuk alapján bírálja el. Így amikor a szervezet például adóterhet állapít meg, akkor nem biztos, hogy a szerződő felek eredeti elképzelésével megegyező értelmezést követi.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint minden felmerülő kérdéses értelmezés jogszabályi alapja a 2003 óta hatályos, az adózás rendjéről szóló törvény.

Takács Albert közölte: önmagában egy szerződés felülvizsgálata nem sérti a szerződéses szabadságot, hiszen bárki (így az adóhatóság is), aki harmadik személyként a szerződést tartalma szerint értelmezi.

Az ombudsman az InfoRádióban azt mondta: nem probléma, ha egy szerződést eltérően értelmeznek, mert a vitás kérdéseket bíróság elé lehet vinni. Más kérdés, hogy azt a testület is a tartalma szerint értelmezi majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton az Arénában: a 400 ezres minimálbér 2028-ra már realitás, az egymilliós átlagbérért még küzdeni kell

Nagy Márton az Arénában: a 400 ezres minimálbér 2028-ra már realitás, az egymilliós átlagbérért még küzdeni kell

Kulcsfontosságú a bérmegállapodás, mert reálbér-emelkedés nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról is, hogy miért kell ehhez a versenyképesség fokozása, hogy miért előnyös a piaci konszolidáció, és miért éri meg befektetni a akkumulátorgyártásba, sőt a -feldolgozásba is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.26. kedd, 18:00
Nógrádi György
biztonságpolitikai szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×