Infostart.hu
eur:
390.84
usd:
337.57
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Közgyűlési igen a Magyar Telekom-T-Mobile egyesülésre

A Magyar Telekom Rt részvényesei keddi rendkívüli közgyűlésükön jóváhagyták a távközlési társaság és a T-Mobile Magyarország Rt egyesülési szerződését, illetve a jogelőd és jogutód vagyonmérlegét. A Magyar Telekom igazgatósága még október elején tett javaslatot a két cég egyesülésére.

Az ülésen arról is döntöttek, hogy miként számoljanak el azokkal a részvényesekkel, akik nem kívánnak részt venni a jogutód társaságban.

Ezeknek a személyeknek törzsrészvényenként 425 forintot fizet a társaság.

A részvényesek által megtett érvényes nyilatkozatok alapján a jogutód gazdasági társaságban részt venni ne kívánó személyek száma két fő, összesen valamivel több mint 43 ezer részvénnyel.

Módosították a Magyar Telekom Rt alapszabályát is, amely immár kimondja, hogy a Magyar Telekom Rt általános jogutódja a T-Mobile Magyarország Rt-nek. A fentiekkel összhangban csökkent a Magyar Telekom Rt alaptőkéje is, amely így valamivel több mint 104 milliárd forintot tesz ki.

A változtatások révén a cégcsoport pénzügyi teljesítménye akár több 10 milliárd forinttal is javulhat éves szinten. A várakozások szerint az egyesülés révén jobban kihasználhatják majd a működésből adódó szinergiákat, illetve az ügyfelek is hatékonyabb kiszolgálásban bízhatnak.

Arról, hogy ki lesz a T-Mobile Magyarország Rt új vezérigazgatója, majd csak januárban dönt az igazgatóság.

A javadalmazási bizottság – amelynek tagja Straub Elek is - Winkler Jánost, a T-Mobile Magyarország Rt jelenlegi marketing vezérigazgató-helyettesét javasolja a vezetői posztra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár előbbiekért jöttek, végül az Európai Unió csúcstalálkozóját nem a versenyképességi reformok, hanem az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és „zsarolásról” beszéltek. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus lett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×