A nőnap nem a virágvásárlásról, hanem a női egyenjogúságról, a nők egyenlő emberi jogairól szól – hívja fel a figyelmet Blaumann Debóra, az Erste Marketing és PR területének vezetője.

A pénzintézet közleményében emlékeztet, hogy a nőnapot Magyarországon a szocialista időszak kötelező ünnepségei tették a virágvásárlás napjává. Ugyan a női egyenjogúságért folytatott küzdelem a kezdeti időszakban összeforrt a munkásmozgalommal, a nőnap azonban – a magyar közhiedelemmel ellentétben – nem kommunista ünnep, és a virágvásárlás sem feltétlenül kötődött hozzá.

A nőnap a virágboltosok számára mindenesetre az év kiemelt napja – teszik hozzá. Az Erste-ügyfelek kártyás kiadási szokásait vizsgálva kiderül: ilyenkor a virágboltokban

a rendes havi forgalom harmadát költik el egyetlen nap alatt.

A virágboltok legfontosabb vevői ezen a napon a 35 évesnél idősebb férfiak, akik ragaszkodnak a hagyományokhoz: ők adják a forgalom valamivel több mint kétharmadát.

A nők március 8-án sokkal kisebb összeget költenek el virágra, mint más napokon, míg a férfiak az átlagosnak a dupláját. Egyszerűen sokkal többen mennek el ilyenkor egy csokorért, mint máskor: a vásárlások átlagos összege nem, a tranzakciók száma azonban jelentősen emelkedik.

A virágbolti költéseiket nőnapon a legifjabb férfiak emelik a legjobban: a 26 év alattiak ilyenkor háromszor annyit is kifizetnek a virágboltokban, mint egyéb napokon. Ez azonban csak azért van, mert egyébként alig vesznek csokrokat.

A 26–35 éves férfiak már gyakrabban megfordulnak virágboltokban, de nem olyan sűrűn, mint a náluk idősebbek. A korosztályos különbségek a nőknél is látszanak: a fiatalok nagyon keveset költenek virágboltban, míg az X generáció női tagjai már komolyabb vásárlói réteget alkotnak – de ők sem nőnapon.