eur:
394.92
usd:
363.4
bux:
0
2024. március 19. kedd Bánk, József
Nyitókép: PET Kupa/Facebook

Igencsak tanulságos volt pár speciális palack útja a magyar folyókon

A Tiszai PET Kupa az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán túl a folyami műanyagszennyezés kutatására is kiemelt figyelmet fordít. Utóbbi érdekében január 7-én Berberovics Krisztián folyómentő két helyszínen engedett el GPS-jeladóval ellátott palackokat, választ remélve a többi között arra, hogy mekkora távolságot képesek megtenni adott idő alatt, hol, miért és mennyi ideig akadnak el a palackok.

Ahhoz, hogy tudjuk, hogy hol érdemes megállni és gyűjteni a hulladékot az ártérből, nagyon fontos, hogy ismerjük a hulladék útját, hogy pontosan hogyan mozog, milyen sebességgel, valamint, hogy miben tud elakadni a folyami hulladék, ami jellemzően PET-palack szokott lenni – mondta az InfoRádiónak Dóró Viktória, a PET Kupa kommunikációs munkatársa.

A Hulladékmentes Tisza-projekt keretében két éve változatos technológiák alkalmazásával folyik a palackjelölés. Míg a korábbi jelöléseknél inkább a technikai kihívásokat próbálták leküzdeni, a fejlesztéseknek hála mostantól folyamatosan és megbízhatóan gyűlnek az adatok. A legutóbbi elengedés alkalmával két jeladót bocsátottak ki, az elsőt Tivadarnál dobták az áradó Tisza fő sodorvonalába, míg a másikat Alsóbereckinél a Bodrogba. Mindkét esetben a határhoz legközelebb eső hídról történt az elengedés, ugyanis áradás esetén csak így lehetséges a sodorvonalba ejteni a palackot – olvasható egyebek mellett a petkupa.hu-n.

Mint az kiderült, a bodrogi palack nem jutott messzire, napokat töltött Sárospatak alatt egy lerakatnál. Ezután továbbúszott, majd egy másik ártéri területen akadt el. Ez fontos adat, hiszen a tavaly januári kísérlet során két másik jelölt palack is ugyanezen a folyószakaszon akadt meg. A Tiszta Tisza térkép adatai megerősítik, hogy ezeken a helyeken az átlagosnál is súlyosabb az ártéri szennyeződés.

A tiszai palack ugyanebben az időszakban szédületes sebességgel haladt: egy nap alatt Tokajig jutott, két helyen hosszabban időzött (Tiszafüred fölött, majd az Abádszalóki-öböl bejáratánál), hogy aztán egy hét és körülbelül 300 kilométer megtétele után végül a Kiskörei Vízlépcsőnél torpanjon meg. Az, hogy nem jutott át rajta, igazolja, hogy a duzzasztómű valódi védvonalként óvja a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől – emelik ki.

Sok kudarc után itt az áttörés

A 2022. januári palackelengedés már a harmadik kísérlet, ami a folyamatos kutató-fejlesztő munka eddigi legnagyobb sikerét hozta. Az előző verzióhoz képest a legjelentősebb – és a mostani sikert lehetővé tevő – fejlesztés a jeladó energiamenedzsmentjében rejlik, amely biztosítja a váratlan helyzetek energiatakarékos kezelését. Az eszköz egyébként GPS műholdas összeköttetéssel működik: minden 15. percben bekapcsolja a GPS-t és méri a földrajzi koordinátákat. Amennyiben 200 méternél nagyobb az elmozdulás, akkor a palack új helye a követőrendszer térképén is megjelenik.

Hozzteszik:

világviszonylatban is jelentős eredmény, hogy ilyen hosszú távon sikerült nyomon követni a folyón mozgó műanyag szennyezés mozgását.

Az a tény pedig bizakodásra ad okot, hogy a leghosszabb utat megtevő palackokat megállította a Kiskörei duzzasztógát.

A PET Kupa folyami hulladék térképezése a Budapesti Műszaki Egyetemen folyó hidrológiai kutatást is kiegészíti. Az egyetem kutatói azt igyekeznek modellezni, hogy miként terjed a szennyezés. Az elméleti eredmények jól összevethetők a PET Kupa gyakorlati tapasztalataival, a jeladós palackok mozgásával. Ezáltal a jövőben jobban, hatékonyabban lehet követni a hulladék útját és validálni a modellezést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×