Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja Oláh Attila professor emeritus vezetésével idén is elkészítette Magyarország Boldogságtérképét, amely a 2019 áprilisa és 2020 márciusa között felvett adatokon alapul. A projektet a Jobb Veled a Világ Alapítvány támogatta. A kutatást a korábbi évekhez hasonlóan Oláh Attila, az ELTE PPK professor emeritusa vezette, az adatok statisztikai elemzését professzor Vargha András matematikus-pszichológus, az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának tagja végezte el – olvasható a kutatásról szóló beszámoló elején az ELTE oldalán.

A vizsgálatban 2019/20-ban 7863 17–92 éves férfi és nő vett részt Magyarország 962 településéről.

A térképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek. A felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására, valamint a karaktererősségek vizsgálatára.

Régiós változások

A magyar lakosság globális jóllét-szintje 2019/2020-ban nem változott számottevően a korábbi felmérésekhez képest, a nők esetében a statisztika minimális, de nem szignifikáns javulást mutat. Hasonló stagnálás állapítható meg a mentális egészség és a pszichológiai immunitás szintjét illetően is.

A régiók, a megyék és a megyeszékhelyek vonatkozásában ugyanakkor jelentős eltérések látszanak

a jólléti szintben a korábbi mérésekhez képest.

Valamelyest nőtt a boldogságszint Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön, ennek ellenére ezekben a régiókban továbbra is a magukat kevésbé boldognak valló emberek laknak. Csökkent a jóllét szintje Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön, változatlanul a legalacsonyabb Észak-Magyarországon. A legfrissebb felmérésben a Közép-Dunántúlon lakók vallották magukat a legboldogabbnak. Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megyében szignifikánsan nőtt a lakosság jóllét-szintje.

A megyék jóllétszint rangsorát változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Somogy megye zárja.

A megyeszékhelyek közül a 2019/2020-as adatok alapján Székesfehérvár tekinthető a legboldogabb városnak, és Kaposvár áll a rangsor végén. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás érvényes a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is. Érdekes eredménye az idei felmérésnek, hogy a Budán élő nők boldogabbak, mint a Pesten élők, ugyanakkor a budai férfiak jóllét szintje alacsonyabb a Pesten élő férfiakénál.

Akik boldogabbak lettek

A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, és a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak.

Akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat, azok szignifikánsan boldogabbak, és ugyancsak szignifikánsan boldogabbak a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban élők.

Az új adatok megerősítették azt is, hogy a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak, mint a városiak.

A 2019/2020-as időszakban a köztisztviselők és a közalkalmazottak jóllétszintje magasabb lett, mint a vállalkozóké.