Harka Ákos, a szervezet elnöke elmondta, hogy a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját 2019 őszén hirdette meg a társaság.

Az internetes szavazáson ezúttal minden korábbit felülmúló érdeklődés mellett rekordszámú, 14 642 voks érkezett a három jelöltre:

1. a végül 44 százalékos támogatottsággal diadalmaskodó süllőre,
2. a 38 százalékkal második helyen végzett csukára (Esox lucius) és
3. a 18 százaléknyi szavazatot kapott német bucóra (Zingel streber).

A Magyar Haltani Társaság elnöke az idei év hala címet elnyert süllőről szólva kiemelte: nagyra növő, megnyúlt testű, őshonos ragadozó hal. Csúcsba nyíló szájában erős fogak ülnek, melyek közül kiemelkednek ebfogai. Oldalán elmosódó sötétebb sávok, néha foltok találhatók. Két hátúszóját, valamint farokúszóját fekete foltsorok díszítik.

A süllő Magyarországon elterjedt, nagyobb folyókban gyakori, kisebb folyókban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon lehet rá számítani. A víz oldott oxigéntartalmára érzékeny, ezért kerüli a duzzasztott, feliszapolódott folyószakaszokat, állóvizeink közül pedig inkább a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. Táplálékának zömét elsősorban a küsz képezi.

Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik kedvelt alapanyaga.

A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, a Magyarországon horoggal kifogott legnagyobb, 15,5 kilós példányt 2014-ben zsákmányolták.

A közönségszavazás lezárult ugyan, hiszen az év halára 2019. december 31-én éjfélig lehetett voksolni a Magyar Haltani Társaság honlapján, ám az oldalon jelenleg is megtalálhatók a versengők képei mellett a három faj környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről szóló információk - mondta Harka Ákos.

A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, tavaly pedig a vörösszárnyú keszeg érdemelte ki az év hala címet. Az eddigi gyakorlatot követve a mostani győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben. Az elnök hangsúlyozta, kezdeményezésük legfontosabb célja minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni őshonos halainkat.