Tudományos műhelyekben kongatják a vészharangot a krumpli fölött. Különösen az éghajlatkutatók látják veszélyben az európai élelmezésben alaptápanyagnak tekinthető burgonyát. Az évszázad közepére eltűnhet a burgonya a köztermesztésből. Ilyenformán a múlt esztendő száraz, forró nyarát intő jelként hozhatjuk fel a prognózisok alátámasztására, hiszen az tény: a hazai krumpli a sokéves átlaghozamának körülbelül csak a kétharmadát érte el - írja a baon.hu.

Az időjárás csak részben oka a termés csökkenésének: országosan közel felére zsugorodott a burgonya vetésterülete. A KSH adatai szerint a tavalyi mérete nyolc százalékkal kisebb 2017-hez képest. A területi csökkenésnek az is az oka, hogy a burgonyatermesztés jelentős befektetést igényel, hektáronként 1–1,5 millió forint körül. A kisebb gazdaságoknak nincsenek stabil értékesítési csatornái, nagy és egységes minőségű áru híján kevesen tudnak a kereskedelmi láncoknak eladni.

A krumpli esetében még egy veszélyre figyelmeztetnek: a cisztaképző fonálféregre. Ez a kórokozó, ahol felszaporodik, lehetetlenné teszi a burgonya termesztését. Pest megyében először 28 éve mutatták ki, majd az ezredforduló táján Nyársapát, Nagykőrös térségében is megtalálták a fonálféreg egyes fajait gócszerű elhelyezkedésben, de alacsony fertőzési szinten. A vetőburgonya-termesztő területek eddig mentesek tőle, a fonálférgek elsősorban a házikerti, kisüzemi területeken jelennek meg.