Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Mit tehetünk az álhírcunami ellen?

Az Apple vezérigazgatója szerint globális kiterjedésű felvilágosító kampányt kell indítani a közösségi médiafelületeket elöntő álhírek ellen.

Tim Cook, a világ legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatának vezetője a The Daily Telegraph című konzervatív brit lapnak adott, szombaton ismertetett interjúban kifejtette: az álhírek járványszerű terjedése a világ jelentős részén ma már komoly probléma, és szükségessé teszi a hatóságok és a technológiai cégek közös fellépését.

Cook szerint olyan jellegű felvilágosító hadjáratra van szükség, mint amilyennel az elmúlt évtizedekben a környezetvédelemmel kapcsolatos közgondolkodást is sikerült megváltoztatni.

Az Apple vezérigazgatója kijelentette: a közvéleményt rá kell ébreszteni az online felületeken megjelenő kitalált sztorik veszélyeire, és e veszélyekre már az iskolákban fel kell hívni a figyelmet. A gyerekeket ugyanis a legkönnyebb megtanítani erre, legalábbis bizonyos kor alatt ők azok, akik igencsak odafigyelnek, és utána a szüleiket is rászorítják a cselekvésre.

"Ezt tapasztaltuk a környezetvédelmi kérdésekben is: a gyerekek tanultak erről az iskolában, aztán hazamentek, és feltették szüleiknek a kérdést, hogy miért vesznek és miért dobálnak ki műanyag palackokat" - fejtegette az Apple vezetője.

Cook szerint ha ehhez megvan az akarat, akkor a kezdeményezés gyorsan eredményt hozhat.

Kijelentette: az álhírek özönét olyan "gátlástalan cégek" indították útjára, amelyek bármilyen áron online olvasottságuk növelésére törekszenek.

"Ma sajnos azok állnak nyerésre, akiknek célja a legtöbb kattintás elérése, nem pedig a legtöbb igazság kimondása, és ez megöli a gondolkodást" - fogalmazott az Apple vezetője.

Tim Cook szerint az Apple-hez hasonló technológiai cégeknek olyan eszközöket kell kifejleszteniük, amelyekkel útját lehet állni az álhírek terjedésének, a szólás- és a sajtószabadság sérelme nélkül. 

Hozzátette: éppen az álhírek elleni fellépés segítené a minőségi újságírást a klikkvadász tartalmak visszaszorításában, és ebből a valós tartalmakat közvetítő, megbízható, nem szenzációhajhász hírközlő orgánumok kerülhetnek ki győztesen.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×