A maga nemében első ilyen jellegű kutatásba a stockholmi Karolinska Intézet, a Kelet-Finnországi Egyetem és a Finn Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézet kutatói 1260 személyt vontak be, akik 60-77 év közöttiek voltak. Két csoportra osztották őket, és két éven át az egyik csoport tagjait rendszeresen ellátták életmódtanácsokkal, míg a kontrollcsoport csak általános tanácsokat kapott az egészségmegőrzésről.

A szakemberek azt találták, hogy a rendszeresen életmódtanácsokat kapó emberek esetében jelentős mértékben eltértek az agy úgynevezett végrehajtó- és információfeldolgozási képességei a másik csoportétól.

A The Lancet orvostudományi folyóiratban ismertetett tanulmány szerint két év után a résztvevők mentális funkcióit felmérték egy hagyományos neuropszichológiai teszttel. Az első csoport eredményei 25 százalékkal voltak jobbak a kontrollcsoporténál, a teszt bizonyos elemei esetében, mint a végrehajtó-képességek és az információfeldolgozás gyorsasága 83 százalékkal, illetve 150 százalékkal jobb eredményt értek el.

A résztvevőket legalább hét éven át követni fogják, hogy megállapíthassák, a kognitív hanyatlás megelőzésével valóban kevesebb lesz-e a demencia és az Alzheimer-kór előfordulása.

Korábbi tanulmányok már kimutatták a kapcsolatot a kognitív hanyatlás és az olyan tényezők, mint az étrend, a szív egészsége és a jó kondíció között, ez volt azonban az első olyan próba, amelyben kontrollcsoporttal ellenőrizték, hogy a kockázati tényezők "megcélzásával" lelassítható vagy megelőzhető-e ezen képességek romlása.

A kognitív - vagy megismerő - képességek csökkenése a demencia előjele, a betegség egyre gyakoribb lesz az öregedő társadalmakban. Leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór és a demencia más formái 2050-re megháromszorozódnak és mintegy 135 millió embert fognak súlytani világszerte az Alzheimer-kór nemzetközi kampánycsoport előrejelzése szerint.