A búbos bankát nem először választották a szavazók az év madarának, 1989-ben és 1990-ben is rá szavaztak a legtöbben. A tavalyi online voksoláson a búbos banka a fekete rigót és a vörösbegyet előzte meg.

Az MME 1979-ben indította el "Az év madara" programot azzal a céllal, hogy egyes fajokat vagy madárcsoportokat a társadalom minél szélesebb rétegei megismerjenek, és szerepet vállaljanak a védelmükben.

Az egyesület ismertetése szerint a búbos banka Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel, Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt. Az Európai állomány Portugália és Spanyolország déli régiója kivételével vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Tavasszal az első példányok már márciusban megérkeznek Magyarországra, de a hazatérés egészen április végéig elhúzódik.

A búbos banka elterjedési területe közel 30 millió négyzetkilométer, világállományát 5 millió egyedre becsülik. Hazai fészkelő állománya 10-17 ezer párra tehető, az MME évente megismételt felmérései szerint ez a szám az ezredforduló óta enyhén csökken.

A búbos banka főként férgekkel, rovarokkal és rovarlárvákkal, kisebb részt apró gerincesekkel, gyíkokkal és kisrágcsálókkal táplálkozik.

Főként mezőgazdasági területeken él, ezért veszélyt jelent a faj számára a nagyüzemi agrárium tájátalakító hatása és a rovarölő szerek használata. A vonulás során a vadászat és a klímaváltozás okozta szélsőségek is csökkentik az állományt.

A búbos banka szinte bármilyen üregben, kő- és farakásban, partfalban, tetőcserepek alatt a tetőszerkezetben, járműroncsban képes költeni, de akár a talajon vagy ennek közelében is. Fészket nem épít, öt-nyolc tojást rak le, a kotlási időszak túlnyomórészt május első felében kezdődik, de akár kétszer is költhet évente. Különösen az alacsonyabban levő, a szőrmés ragadozóknak jobban kitett fészkelő helyeken kap szerepet a nagyobb fiókák védekező viselkedése: híg, bűzös ürüléküket fröcskölik a betolakodó felé, innen ered sokatmondó népi neve, a "fostos bugybóka".

Emberkövető madárként a faj megtanulta kihasználni a lakott területek számára kedvező élőhely kínálatát is.

Az MME Madárbarát kert programja arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakott területeken segíthetünk a faj védelmében a megfelelő fészkelő helyek biztosításával, egyebek mellett mesterséges odúk egyedi vagy csoportos kihelyezésével, úgynevezett odúfák létrehozásával, fészekfülkék kialakításával kő- és téglarakásokban, fészekházikók építésével vagy a tetőtér megnyitásával a kúpcserepek alatt.