Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára kedden az MTI érdeklődésére elmondta: a gazdák a szokásosnál egy héttel előbb, augusztus 5-én kezdték el a korai érésű illatos fehérszőlők, s az első rozéborok alapját adó kékszőlő, a medoc noir szedését. "Mára sokan a portugieserrel is végeztek, hozzáláttak az olaszrizling és a kékfrankos szüretéhez" - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az eddigi tapasztalatok szerint a minőség összességében jónak mondható, és a mennyiség is eléri az átlagosnak számító 60-70 mázsát hektáronként. Megjegyezte ugyanakkor, hogy sok múlik a következő hetek időjárásán, amely jelentősen befolyásolhatja a későn érő cabernet franc és cabernet sauvignon terméskilátásait.

Nagy Gergely utalt arra, hogy a tavaszi virágzáskor a hideg okozott károkat egyes fajtáknál, ezekben a napokban pedig a nagyobb mennyiségű csapadék jelent veszélyt, amelytől a szőlő beltartalmi értékei romlanak, a szemek kirepedhetnek, s megindulhat a rothadás. "A termelők ezért a szüret hátralévő részében csapadékmentes, napsütéses időben reménykednek" - mondta.

A hegyközségi titkár a fogyasztói igényekről elmondta: továbbra is kedveltek az elsődleges fajtajelleget hordozó gyümölcsös, könnyed borok, e tendencia ugyanakkor nem szorítja háttérbe a testesebb, tölgyfahordóban érlelt vörösborokat, azoknak most is erős a piacuk.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a korán kezdődött szüretnek köszönhetően a 2013-as évjárat első villányi fehérborait és rozéit már minden bizonnyal meg lehet kóstolni az október elején rendezett Villányi Vörösbor Fesztiválon.

A 2500-2600 hektár területű villányi borvidéken mintegy másfél ezren foglalkoznak szőlőtermesztéssel, pincéikből 80 százalékban vörös-, 20 százalékban fehérborok kerülnek a fogyasztók asztalára.