Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Az Eiffel-torony a legértékesebb

Az Eiffel-toronyt találták Európa legértékesebb műemlékének egy olasz tanulmány készítői: az "öreg hölgy" számításaik szerint 435 milliárd eurót ér.

Az 1889-ben épült torony Európa leglátogatottabb műemléke, évente mintegy nyolcmillió turista keresi fel.

Párizs első számú nevezetességének értéke csaknem ötszöröse a második helyre került római Colosseuménak, amelyet 91 milliárd euróra becsülnek - olvasható a The Daily Telegraph brit napilap honlapján.

A harmadik helyen a barcelonai Sagrada Família székesegyház áll 90 milliárd euróval.

A tanulmányt a monzai és brianzai kereskedelmi kamara készítette, és 10 különféle paraméter alapján számították ki a műemlékek értékét. Számításba vették többek között, hogy mennyi turistát vonz, mekkora értéket teremt a gazdaság számára, mennyi munkahelyet teremt, van-e export értéke, milyen a hírneve.

A negyedik helyre került a milánói dóm (80 milliárd euró), az ötödik a londoni Tower (70,5 milliárd euró) lett. Õt követi madridi Prado Museum (55 milliárd euró) és a Stonhenge (10,5 milliárd euró).

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×