Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Kik vezetnek a legrosszabbul?

Az olaszok a legrosszabb autóvezetők Európában - ez lett egy 15 országra kiterjedt holland világhálós közvélemény-kutatás végeredménye.

A felmérés során mintegy 30 ezren véleményezték egyes európai nemzetek autóvezetői képességeit. Az olaszokat 23,7 százalékuk tartja a legrosszabbaknak. A második helyen a görögök állnak 15,6 százalékkal, a harmadik hely a lengyeleké 14 százaléknyi szavazattal. Ezután következnek a németek 7,9, a franciák 7,7, a hollandok 5,6, a spanyolok 5, a britek 4,1, majd a belgák 3,9 százalékkal.

A tizedik helyen a svédek állnak 2,7 százalékkal, őket a dánok (2,5), a svájciak (2,2), a norvégok (1,9) és az osztrákok (1,6) követik. A 15-ös lista sereghajtói - azaz a legjobban vezetők - a finnek, őket csak 1,5 százaléknyi szavazó tartja a legrosszabbnak.

Az olaszok javára írandó, hogy maguk sem elégedettek magukkal: 28 százalékuk szerint ők a legrosszabbak. Ennél csak a görögök önkritikusabbak: 36 százalékuk a honfitársait tartja a legrosszabb autóvezetőnek a 15 ország szülöttei közül.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×