Kétféle figyelmeztető rendszer működik: az Országos Meteorológiai Szolgálat keddre Budapestre és kilenc megyére adott ki harmadfokú (piros) figyelmeztetést, míg az országos tiszti főorvos az egészségi kockázatok miatt hőségriasztást rendelt el (ez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál a második fokozatot jelenti).

A meteorológiai szolgálat keddre Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyére, valamint a fővárosra adott ki a harmadfokú figyelmeztetést, mivel ezeken a területeken a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok felett lehet. A többi megyében másodfokú, narancssárga figyelmeztetés van érvényben.

Az UV-B sugárzás átlaga kedden az extrém szint felett várható. A meteorológiai szolgálat térképe szerint a legerősebb sugárzásra az ország déli felében lehet számítani. Az előrejelzések szerint a hőség fokozódik. Szerdára már 15 megyére és a fővárosra is harmadfokú figyelmeztetést, míg Vas, Zala, Somogy és Nógrád megyére másodfokú figyelmeztetést adtak ki.

A meteorológiai szolgálat riasztást csak 1-3 órán belül bekövetkező, veszélyes időjárási jelenségek esetén - például heves zivatar, jégeső, viharos szél, hófúvás miatt - ad ki. A kánikula miatt egy egész napra vonatkozóan "csak" figyelmeztetés lehet érvényben: első-, másod- vagy harmadfokú. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szintén három figyelmeztetési fokozatot rendelhet el (figyelmeztető jelzés, riasztás, hőségriadó).

A tartós kánikula miatt a hétfő déltől csütörtök estig tartó időszakra hőségriasztást rendelt el az országos tiszti főorvos, mivel a napi középhőmérséklet legalább három napon keresztül az ország jelentős részén 25 fok felett lesz. A harmadfokú jelzést, a hőségriadót akkor rendelhetik el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 27 fokot. Csütörtök éjjel várhatóan eléri az országot egy hidegfront, ez több fokkal mérsékelheti a meleget. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese hétfőn azt mondta: a nagy melegben ügyelni kell a szervezet hőháztartására, pótolni kell a folyadékot és a sót.

A szakemberek ilyenkor legalább 50 milligramm nátriumtartalmú ásványvíz fogyasztását ajánlják. Az UV-B sugárzás rákkeltő hatása miatt azt ajánlják: délelőtt 11 és délután 3 óra között, aki teheti, ne tartózkodjon tartósan a napon, a szabadban mindenki óvja a bőrét világos színű, szellős ruházattal, illetve napvédő krémmel, a fejét védje kalappal, a szemét pedig napszemüveggel.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője hétfőn az MTI-nek úgy nyilatkozott, az első napokban az emberek még jobban tűrik a meleget, a kánikula tartóssá válásával, esetleges fokozódásával viszont az emberi szervezet egyre fáradtabbá válik, kevésbé tud védekezni a hőség ellen. A BKV és a MÁV dolgozói folyamatosan locsolják az utakat, ellenőrzik a sínek állapotát. Több városban párakapukat állítottak fel, illetve vizet osztanak.