Az allergiások száma világszerte évről-évre folyamatosan emelkedik, a gyermekek öt-nyolc, a felnőttek két-három százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. Az Egyesült Államokban tíz év alatt 18 százalékkal emelkedett a gyermekek körében előforduló ételallergia gyakorisága.

A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le - magyarázza Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek-gasztroenterológusa.

Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légutakban jelentkezhetnek. Test szerteszáraz, ekcémás bőr alakulhat ki. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, véres széklet, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.

Nem csak az ételallergia

Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia éves ülésén bemutatott tanulmányban japán kutatóorvosok több mint 13.000 iskoláskorú gyermek részvételével végzett vizsgálataik eredményét ismertették.

Megfigyeléseik alapján a vizsgált családokban az elsőszülött gyermekeknél gyakrabban jelentkeztek allergiás tünetek, mint később született testvéreik esetében. A kutatók szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a gyermeknél megjelenő ételallergiás tünetek eredete a magzati, méhen belüli időkre vezethető vissza.

A vizsgálatok alapján a születési sorrend kisebb mértékben befolyásolta a gyermekeknél asztma, vagy ekcéma megjelenését, azonban az ételallergiák mellett a szénanátha és az allergiás kötőhártya-gyulladás is gyakrabban volt megfigyelhető a legidősebb testvér esetében.

Harc a genetika ellen

Az allergiák megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés - figyelmeztet a szakértő. Fontos azonban, hogy soha nem a betegséget, csak a hajlamot örököljük, így amit lehet, meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük kialakulását.

Ételallergiás gyermekek esetében például, ezért hathónapos korig kizárólagos szoptatást javaslunk. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén, (HA, azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében azonban kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk.

A légúti allergiák megelőzésével kapcsolatban készült felmérések gyakran példaként említik, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban fordul elő allergiás megbetegedés. Az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis szükség van bizonyos mikrofertőzésekre, vagyis a túlzott tisztaság egyáltalán nem segít az allergia elkerülésében.

Az első gyermeket a szülők rendszerint a széltől is óvják, a később született testvérek esetében azonban elkerülhetetlen például, hogy a nagyobb gyermek által az óvodában, iskolában szerzett fertőzésekkel már kicsi koruktól fogva találkozzanak. A kisebbek immunrendszere ezért más érési folyamaton megy keresztül, mint nagyobb testvérüké. Feltehetően ez az összefüggés állhat a kutatási eredmények hátterében is.