Az internet megjelenése folyamatosan és tartósan mélyreható változásokat indított el a világban, melynek nincs olyan pontja, ahol az internet jelentőségét ne tudnánk felismerni, ha ott van, akkor azért, ha nincs ott, akkor azért - olvasható Csepeli György és Prazsák Gergő által jegyzett, "Örök visszatérés? Társadalom az információs korban" című tanulmánykötet fülszövegén.

A szerzők szerint a kultúra lehet a kapocs, amely biztosítja a folyamatosságot az internet nélküli múlt és az online világ által meghatározott jövő között. Kutatásuk azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az átmenet nem mindenki számára magától értetődő, és nem is feltétlenül automatikus. Félő, hogy a digitális átalakulás olyan új egyenlőtlenségeket teremt, amelyek részleges társadalmi bezárkózottsággal, sokak számára pedig a múlthoz való ragaszkodással járhat - ismerteti a kötetet az ELTE TÁTK hírlevele.

Internet és kultúra, internetes kultúra

Ma már Európa országaiban összességében többen vannak az internetet használók, mint az internetet nem használók, és az évezredforduló óta Magyarországon is ötszörösére nőtt az internetezők aránya. Az internet, és az ezen keresztül elérhető tartalmak ma már a kultúra elválaszthatatlan részét képezik a magyar lakosság egy jelentős része számára is.

Fontos azonban, hogy az internethasználók számának növekedésével a másodlagos digitális egyenlőtlenségek egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Ezek az egyenlőtlenségek pedig a szerzők szerint az infrastruktúra egyre könnyebb elérhetősége következtében kulturális és személyiségbeli különbségekre vezethetők vissza.

Csepeli és Prazsák úgy véli, a különböző kultúrafelfogásokból és személyiségjellemzőkből érthető meg, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság között a legnépesebb csoportot azok az emberek alkotják, akik nem olvasnak könyveket és internetet sem használnak (37 százalék). Velük ellentétben az új gazdagok interneteznek és könyveket is olvasnak (25 százalék), a régi gazdagokat viszont csak a papír alapú élmény varázsolja el, ugyanis ők könyveket olvasnak, de nem interneteznek (19 százalék). Éppen ekkora egyébként annak a csoportnak az aránya is, akik nem vesznek könyvet a kezükbe, de gyakran kapcsolódnak a világhálóra.

Heterogén, nihilista, populáris

Az internethasználati és olvasási szokások önmagukban is jól jellemzik a magyar társadalom kultúra iránti érdeklődését - hangsúlyozza a szerzőpáros, hozzátéve, ha a kulturális jelenlétet további kulturális magatartások figyelembevételével határozzuk meg, akkor egyértelműen megállapítható, hogy a magyar társadalom mindössze 50 százaléka tesz olyasmit, aminek köze lehet a kultúrához. Mint írják, a másik 50 százalék tévét néz.

A szerzők 2008-ban végzett szociológiai vizsgálat eredményeire alapozott megállapításai szerint a magyar lakosság kultúrafelfogására jellemző, hogy a legtöbben azok vannak, akik a "kultúra" szó hallatán csak a magas kultúrára gondolnak (36 százalék. A második legnagyobb csoportot a heterogén kultúra-felfogásúak adják (32 százalék). Számukra a kertészkedés, a városnézés, az operalátogatás, az olvasás, a blogírás éppen úgy része a kultúrának, mint a természetjárás, a fényképezés, a bélyeggyűjtés vagy a múzeumlátogatás.

A harmadik csoportot a nihilisták alkotják (17 százalék), akik gyakorlatilag nem tudtak a kutatók által felkínált több mint 50 lehetséges kulturális tevékenység közül olyat megnevezni, mely szerintük része annak, amit kultúrának hívunk. A legkevesebben a populáris gondolkodásúak vannak, akik szerint a fájlcserélés, a csetelés, a természetjárás, a "Barátok közt" című filmsorozat vagy a sütés-főzés is beleillik abba, ami a kultúra szóval jelölhető, a magas kultúrát és a tanulást azonban már nem sorolják ide. Az internethasználók között a heterogén kultúra-felfogásúak (41 százalék), míg az internetet nem használók között a magas kultúra hívei vannak a legtöbben (38 százalék).

Az internetezők kultúrafelfogása tágabb, mint az internetet nem használóké, amely Csepeli és Prazsák szerint abból is következik, hogy az internethasználók alapvetően magasabb társadalmi státuszúak, mint az internetet nem használók.

Az előbbiek között a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mintegy négyszer, a gazdaságilag aktívaké kétszer, míg a városokban élők aránya 20 százalékkal magasabb, mint az internetet nem használók között. A szakértők szerint ezen elsődleges digitális egyenlőtlenségeken túl, az egyén által fontosnak tartott értékek is döntő befolyással vannak az internethasználatra, illetve annak hiányára.

Az internetezők között ugyanis magasabb az önmegvalósítók és az érték-gazdagok aránya, s alacsonyabb az értékhiányosoké. A követett értékrendek közül az autonómia az, amely a kutatók szerint különös jelentőséggel rendelkezik.

Megállapításaik szerint azok az emberek, akik úgy vélik, hogy elsősorban önmagukon múlik saját sorsuk alakulása, akik a "Légy független!" elvet fogadják el inkább az engedelmességre való felszólítás helyett, gyakrabban használnak internetet, mint azok, akik nem autonómak.